Az MNB augusztusban sorozatban harmadik alkalommal, 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, amely így 5,50 százalékra mérséklődött. A hazai inflációs folyamatok alapján a devizapiaci szolgáltató szerint lenne lehetőség a lazítás folytatására: augusztusban éves összevetésben 1,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, miközben a maginfláció 2 százalék volt.
Azóta azonban romlott a nemzetközi környezet. A közel-keleti konfliktus eszkalációja nyomán a Brent típusú kőolaj hordónkénti ára 100 dollár fölé emelkedett, szeptember közepére pedig 108 dollár környékére jutott. Az európai földgáz ára szintén emelkedett.
Az Akcenta szerint a dráguló energia később az importált inflációban és a vállalati költségekben is megjelenhet, miközben ronthatja a magyar külkereskedelmi mérleget.
Szűkül a forint kamatelőnye
Az MNB mozgásterét a vezető jegybankok döntései is befolyásolhatják. Az Európai Központi Bank szeptemberben 25 bázisponttal, 2,50 százalékra emelte betéti kamatát. Ezzel a magyar alapkamat és az EKB betéti kamata közötti különbség 300 bázispontra csökkent. Egy újabb, 25 bázispontos MNB-vágás ezt 275 bázispontra mérsékelné.
Közben az amerikai Federal Reserve is 25 bázispontos emelésről döntött, 3,75-4,00 százalékra emelve az irányadó kamatsávot.
A devizapiaci szolgáltató szerint a két vezető jegybank szigorítása azért is fontos Magyarország számára, mert csökkenti a forintban denominált eszközök relatív kamatelőnyét. Ha ehhez újabb magyar kamatcsökkentés társulna, tovább szűkülne a különbség.
