2005-ben került sor utoljára a Magyar Reklámetikai Kódex módosítására, az azóta eltelt idő és bekövetkezett változások alapján eljött az ideje a Kódex bővítésének, újraszövegezésének.

A kódex soha nem látott széleskörű egyeztetés és konszenzus eredménye, amelyet 2009. szeptember 16-án ünnepélyesen 26 szakmai szervezet ír alá.

Az előkészítő és egyeztető munkát az Önszabályozó Reklám Testület és a Magyar Reklámszövetség szakemberei végezték. Az alapot, mint szinte a világon mindenütt, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Kódexe jelentette, amelyet a nemzetközi gyártói kódexekkel is kiegészítettek. A korábbi Kódex alkalmazása során szerzett tapasztalatok és az aláíró szervezetek és tagvállalatok észrevételei segítettek a pontos és végleges szöveg kialakításában.

Az Etika alapvető

A Kódex nemcsak tartalmában bővült jelentősen, hanem teljesen új - szándék szerint könnyebben követhető, „felhasználóbarát" szerkezetben készült el. Az első rész az általános elveket és szabályokat rögzíti, a második pedig a különös szabályokat - többek között számos termékkörre külön cikkelyben kitérve - fogalmazza meg. Számos új cikkely és pont került a Kódexbe, amely reményeink szerint még egyértelműbbé, pontosabbá teszi az etikai határokat, így a részletesebb megfogalmazás a reklámipar számára könnyebben követhetővé válik.

Nagy Bálint a Magyar Reklámszövetség elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a régióban elsőként Magyarországon, a Magyar Reklámszövetség jegyezte az első Reklámetikai Kódexet 1981-ben, és a Szövetség azóta is kiemelten fontos kérdésként és tagjaival szembeni alapvető elvárásként kezeli az etikus reklámozást.

Markovich Réka a Magyar Reklámszövetség főtitkára kiemelte, hogy az etikai szabályozás- és eljárásrendszer teljes értékű működéséhez szükséges a fogyasztók ilyen irányú tudatosságára. „A tudatos fogyasztás fogalmába integrálnunk kell a reklámokat illető tudatosságot is, ami egyrészt a műfaj - és határai - megértésében, másrészt az adekvát elvárások támasztásában rejlik, melynek törzse az etikus reklámozás - mondta Markovich Réka.

Részletesen az alkoholtermékekről

Megyer Örs, az Önszabályozó Reklám Testület elnöke a Kódex széles körű egyeztetéséről szólt. „Az a tény, hogy minden módosítást egyre több szakmai szervezet ír alá - jelenleg 26 aláíró van -, azt mutatja, hogy a reklámszakma számára egyre fontosabb az önszabályozás, és a szakmai felelősség" - mondta beszédében az elnök. Számos civil szervezettől, és a szakmai sajtón, valamint a szervezetek honlapján keresztül a közvélemény széles körétől kértek javaslatokat és észrevételeket.

Fazekas Ildikó az Önszabályozó Reklám Testület főtitkára, és egyben a nemzeti önszabályozó szervezetek tömörítő európai szövetség (EASA - European Advertising Standards Alliance) elnöke a Kódex nemzetközi vetületéről szólt. „Külön öröm, hogy az európai szövetségnek a reklám önszabályozás digitális marketingkommunikációra vonatkozó ajánlása bekerült a kódexbe oly módon, hogy a Kódex hatályát az új típusú, digitális marketingkommunikációs módszerekre is kiterjesztették. Bár az új Kódex számos termékkörrel külön cikkelyben foglalkozik, a legrészletesebb az alkoholtermékekre vonatkozó szabályozás, amely így a gyártók nemzetközi kódexével összhangba került - mondta Fazekas.

A Kódexet a www.mrsz.hu, és a www.ort.hu honlapjáról lehet letölteni, valamint hamarosan az angol nyelvű változat is elérhetővé lesz.