A befejezett lakások számának első félévi csökkenése után a harmadik negyedévben 9%-os növekedés következett be, ami a városi lakásépítések élénkülésének köszönhető, mialatt a fővárosban és a községekben ebben a negyedévben is kevesebb lakást vettek használatba, mint 2002 hasonló időszakában. Az első három negyedév egészét tekintve a budapesti építkezések maradnak el leginkább (19%-kal) az előző évi teljesítményektől. Az elmúlt két év tendenciájával ellentétben – amikor a lakásépítésben jelentősen megnőtt a gazdasági vállalkozások szerepe –, most ez az építtetői csoport mutat az átlagosnál nagyobb visszaesést; 2003 szeptember végéig 9%-kal kevesebb lakást építtettek, mint tavaly ilyenkor. A 600 új önkormányzati lakás ugyanakkor több mint másfélszerese a tavalyinak. Ennek megfelelően kevesebb az értékesítésre szánt lakás, mialatt „jelentősen megnőtt” a bérlakások száma. A kivitelezésben az építőipari főtevékenységet végző vállalkozásoknak meghatározó jelentősége van, (az új lakások 57%-át építették), ám növekszik a lakosság szerepe, házilagos kivitelezéssel 10%-kal több lakást építettek mint 2002 I-III. negyedévében. Változatlanul a családi házas építkezés a legelterjedtebb (az új lakások 54%-a új családi házként valósul meg). Az épített lakások átlagos alapterülete 98 m2 volt.

Az előző év I-III. negyedévéhez viszonyított 15%-kal több új lakásépítési engedély továbbra is az építési kedv növekedését mutatja szinte az egész országban, csökkenés mindössze három megyére jellemző (2-9%-os visszesés).Az év első háromnegyedében megszűnt 2700 lakás 16%-kal több, mint 2002 hasonló időszakában volt. Leginkább az új építkezések miatt nőtt a lakásmegszűnések száma, s egyben ez jelenti a megszűnések legfőbb okát is.

Az idén szeptember végéig 3,8 millió m2 lakóépület és 2,9 millió m2 nem lakóépület beépítésére adtak ki építési engedélyt. Míg a lakóépületeknél ez 17%-os, a nem lakóépületeknél 8%-os növekedést jelent. A nem lakóépületek háromnegyed részét az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi épületek adják, településtípusonként más jellemzőkkel. Míg Budapesten a beépítések kétharmada kereskedelmi célt szolgál majd, a községekben több mint a fele mezőgazdasági épületként fog működni, a megyei jogú városokban pedig az engedélyezett építkezések több mint fele ipari épület lesz.