A parlamentnek másodszor kellett voksolnia az adótörvényről: a júniusban elfogadott első változatot, amely már jövőre öt százalékpontos áfacsökkentést írt elő, Klaus Iohannis államfő visszaküldte megfontolásra a törvényhozóknak. Az elnök - a jegybank és az ország külföldi hitelezőinek figyelmeztetése nyomán - óvatosabb költségvetési politikát kért.
A múlt heti pártközi megállapodásnak megfelelően a törvény végső változata 2017-re halasztja az üzemanyagra kivetett 7 eurócentes pótlólagos jövedéki adó, illetve az ipari létesítményekre kivetett különadó (az úgynevezett oszlopadó) eltörlését, valamint az osztalékadó 16-ról 5 százalékra csökkentését, amit a gazdaság élénkítése érdekében terveznek. Az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra a bukaresti kormány egy sürgősségi rendelettel már júniusban csökkentett, 9 százalékos áfakulcsot vezetett be.
A képviselőház egyetlen módosítással szavazta meg csütörtökön az adótörvényt, lehetővé téve, hogy az önkormányzatok akár ötszörös ingatlanadót vessenek ki a település belterületén lévő elhanyagolt telkek vagy épületek tulajdonosaira.
A parlament mindkét háza nagy szavazattöbbséggel fogadta el az adótörvényt a kormányoldal és az ellenzék közötti előzetes megállapodás alapján. A konszenzussal a parlamenti pártok azt kívánták garantálni, hogy Románia adópolitikája ne változzon kormányzati ciklusonként. Az államfő másodszor nem tagadhatja meg a törvény kihirdetését.
Néhány ország – többek között Magyarország is – a jövedelemadók csökkentésében, illetve a forgalmi típusú adók emelésének a stratégiáját követi a régióban. Az áfa nálunk a legmagasabb mind régiós, mind EU-s összehasonlításban, míg a társasági adó, különösen a sávos adó alsó kulcsát tekintve (10%) – Montenegrótól eltekintve – a régióban Magyarországon a legalacsonyabb. Románia továbbra is a hazánkéhoz hasonló stratégiát folytatott eddig. A román társasági adó és az szja egységesen 16%.
