A K&H Bank és a GfK közvélemény-kutató intézet 2004 harmadik negyedéve óta negyedéves rendszerességgel méri fel a kis- és középvállalatok (700 millió forint nettó éves árbevételt meg nem haladó társas vállalkozások) - vállalataikat befolyásoló - gazdasági eseményekkel kapcsolatos várakozásait. A kutatás eredményét a K&H kkv bizalmi index jellemzi, amelynek értékét -100 és +100 között állapítják meg az eredményektől függően, ahol a 0 érték a semleges, a negatív érték a negatív, a pozitív érték pedig a pozitív várakozásokat mutatja.

A K&H kkv bizalmi index értéke 2006. márciusában -4 ponton zárt, a három hónappal korábbi +4 pont után. Ez az eredmény, a kis- és középvállalkozók enyhe pesszimizmusát tükrözi. A legfontosabb negatív tényező a monetáris politikával összefüggő félelem, az ezt tükröző részindex értéke jelenleg -42 pont, és az előző negyedévhez képest 23 pontos csökkenést mutat. A vállalkozói réteg félelme a kamatszint-emelkedéssel kapcsolatban folyamatosan nő. A Monetáris Tanács az utóbbi hónapok gyengülő forintárfolyama, és egyéb kedvezőtlen makrogazdasági folyamatok miatt már többször kilátásba helyezte az alapkamat emelését, mely a vállalati kamatok emelkedésén keresztül kedvezőtlenül érintené a kis- és középvállalkozásokat is. A megkérdezett válaszadók átlagosan 1,5 százalépontos növekedést prognosztizálnak a várható átlagos vállalati kamatszintben. Ez lényeges emelkedés az eddigi 5 negyedévben mért átlagos 0,6 százalékpontos növekedéshez képest.

A második releváns tényező, amely negatívan befolyásolta az index alakulását, a gazdaságpolitikában eredeztethető. A kormányzati gazdaságpolitika részindexe -18 pont, amely az előző negyedévhez képest (-12 pont) 6 pontos visszaesést mutat. A GfK felmérésének márciusi adatfelvétele idején az országgyűlési választások kimenetele bizonytalan volt, így a válaszadók nem tudhatták, vajon melyik nagy párt alakíthat kormányt, melyik választási program fogja meghatározni a kormányzati gazdaságpolitikát az elkövetkező 4 évre. A teljes piacon megkérdezett vállalkozások 27 százaléka számolt be inkább vállalkozásbarát gazdaságpolitikáról, míg 11 százaléka prognosztizál inkább vállalkozásellenes gazdaságpolitikát; 41 százalék nem tudott érdemi választ adni a kérdésre. A piac minden szereplője negatívan ítéli meg az utóbbi 3 hónap kormányzati intézkedéseit - ez alól kivételt csak a mezőgazdaság képez, ahol pozitív szaldó, és 24 százalékos javulás látható. Ez feltehetően az időben kiutalt agrárszubvencióknak köszönhető.

A kkv bizalmi index alakulását harmadrészben a közterhekkel kapcsolatos vállalkozói várakozások befolyásolták, némiképp pozitív irányba. A kkv-k még mindig tartanak a közterhek növekedésétől, de a vizsgált időszakban most kevésbé pesszimisták az ezzel kapcsolatos kilátásaik, átlagosan 1 százalékos közteher emelkedést jósolnak a vállalatvezetők. A közterhek részindex 7 pontos növekedést mutat, vagyis a vállalatok az előző negyedévinél kedvezőbben ítélik meg a közterhek alakulását; ez összefüggésbe hozható a választási kampányban elhangzó, közteher-csökkentésre vonatkozó választási ígéretekkel is.