A napokban vitatta meg az Országgyűlés azt a kérdést, amelyről a közeljövőben dönt az Európai Parlament. Az ügy évtizedekre, akár visszavonhatatlanul meghatározhatja Európa élelmezésének irányvonalát. Talán épp, mert ennyire evidens, mi a helyes döntés, a hazai politikában szokatlan módon minden parlamenti párt egybehangzóan a tiltás mellett foglalt állást, és várhatóan ennek megfelelően is szavaznak majd október 25-én, amikor eldől, hogy milyen álláspontot képviseljen hazánk az unióban a november elején várható szavazáson ‒ ismertette az eseményeket a konszenzus kialakulásában korábban is komoly aktivitást mutató Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke.
Dr. Roszík Péter címzetes egyetemi docens hozzátette: az Európai Unióban a GMO-val kapcsolatos viták szinte folyamatosak, ám az ehhez kapcsolódó döntések ritkábbak, de annál fontosabbak. A felállás nyilvánvaló: a génmódosított növények, vetőmagok stb. előállításával foglalkozó vállalkozások komoly lobbierővel igyekeznek elérni, hogy az uniós ‒ és nemzeti ‒ politikai döntéshozók ne akadályozzák, ellenőrizhessék termékeik forgalmazását. Ezen törekvésnek arra hivatkozva igyekeznek most új lendületet adni, hogy az új, a korábbinál pontosabb és precízebb génmódosító technológiák ‒ állításuk szerint ‒ lényegesen biztonságosabbak.
Ez szerintük indok a kérdés újraszabályozására, egész pontosan ‒ mert jelenleg erről van szó ‒ a kontroll és a jelölési kötelezettség teljes megszüntetésére ezekkel a terményekkel és termékekkel kapcsolatban. Ugyanezen javaslatcsomag egyúttal kivenné a tagállamok hatásköréből a döntést, tehát nemzeti szinten sem kötelezhetnénk jelölésre az új típusú GMO-élelmiszereket.
