Annak ellenére, hogy Magyarország közvetlenül nem vásárol sem kőolajat sem földgázt a térségből, a globális ellátási zavarok befolyással lehetnek az európai piaci árakra, amelyek átgyűrűznek az üzemanyag, a fűtőolaj és az áram magyar fogyasztói áraiba. A konfliktus eszkalálódása a globális piacokra máris érzékelhető hatást gyakorolt: a földgáz ára 25 százalékkal emelkedett, de a Goldman Sachs elemzői a Hormuzi-szoros egy hónapon át tartó lezárása esetén 130 százalékos emelkedést helyeztek kilátásba az európai cseppfolyós földgáz árfolyamában.

A Közel-Keletről Kínába kőolajat szállító VLCC-k („very large crude carrier”, azaz nagyon nagy nyersolajszállító tankerek) napi fuvardíja a hétfői nyitásra 423 736 dollárra ugrott. A London Stock Exchange Group adatai szerint ez minden korábbi rekordot megdöntött és egyetlen nap alatt több mint 94 százalék drágulást jelent.

Olajár, infláció, gyengébb beruházási kedv: milyen gazdasági hatásokat érdemes szem előtt tartania a magyaroknak?

Az Európai Központi Bank vezető közgazdásza egy elhúzódó háború esetén emelkedő inflációra és csökkenő gazdasági növekedésre számít az eurózónában, amely a forint inflációját is feljebb hajthatja az árfolyam gyengülése mellett. A forint az euróval szemben a 2026-as mélyponton jár, egy hét alatt több, mint 18 egységgel gyengült és a 398-as szint felett jár az árfolyam. Ez a gyengülés is a földgáz világpiaci árának emelkedésének tudható be. A múltbeli tapasztalatokhoz hasonlóan a háború kedvez a dollár árfolyamának, amely ilyen környezetben menekülőeszközként szolgál a befektetők számára. Amíg a háború az amerikai dollárt erősíti, addig Európa energiafüggősége tovább növeli a nyomást az eurón, amely tényezők együttes hatása akár jelentős kilengéseket okozhat az EUR/USD árfolyamban.