A támogatók és ellenzők érveiben és ellenérveiben a Piac & Profit nem próbál döntőbíró lenni, csupán csokorba kötjük azokat, megjegyezve, hogy a legjobb befektetés mindenképpen az, ha az embernek aranyat, gyémántot, készpénzt és értékpapírt – ajándékoznak.
24 karátos biztonság
Milyen érvek szólhatnak 2017 nyarán az aranyba történő befektetések mellett? Kétségtelenül hosszan lehetne sorolni őket, ráadásul ezeket az érveket évezredek tapasztalatai igazolják vissza. Ami talán a legfontosabb, az arany maga a biztonság. Árfolyama növekedhet, vagy csökkenhet (utóbbira a hátrányok mellett bővebben is kitérünk), ám elértéktelenedni nem fog.
Bankcsődöt, lyukas garast sem érő értékpapírokat, átvert befektetőket ismerünk, az arany azonban még sohasem csődölt be, és nagy valószínűséggel nem is fog. Gazdasági válságtól, politikai rendszertől, inflációtól függetlenül tartja az értékét. Jellemző módon, ha gond van a világ gazdaságaiban, rakoncátlankodnak a tőzsdék, a részvények, az arany mindig felértékelődik. Minden országban elismert a nemesfém, államok által garantált, nemegyszer a nemzeti valuták fedezete, vásárlóértéke töretlen.
Az aranypiacon a legjobb befektetési arany a 999,9 ezrelék tisztaságú. A legendás négy darab 9-es a gyakorlatban a 24 karátos arany. Ez a világon bárhol, bármikor megvehető, készpénzre váltható, ráadásul az eladó nem függ a tranzakcióban szereplő másik fél hordozta kockázatoktól. Csak az arany árfolyamát kell figyelni. Ám ez már átvezet az aranyban történő befektetések hátrányainak kérdésére is.
Nagy biztonsággal kijelenthető: az arany árfolyama kiszámíthatatlan. Rengeteg mindentől függ, így többek között a modellezhetetlen befektetői hangulattól. Összességében az arany vásárlója árfolyamkockázatot vállal. Nincs garantált nyereség, az ár csökkenhet is, és a vételi és eladási ár közti rés miatt akár veszteséget kénytelen elkönyvelni.
Az aranyban történt befektetés nem hoz kamatot, nem fizet osztalékot, lakbért. A hasznot az árfolyam-emelkedés hozza – kedvező forgatókönyv esetén. Bár az arany mögött jobbára sikeres évtizedek vannak, akadtak időszakok, amikor csökkent az ára, akár rövid idő alatt és meglepően erőteljesen. Annyira mindenképpen, hogy az esetleg őrzési, tárolási költségeket is fizető befektetők nyugtalanok legyenek, miért is nem ingatlanba vagy a jóval kiszámíthatóbb állampapírokba fektettek.
Az előnyök között fentebb szerepelt, hogy gazdasági gondok, bizonytalan értékpapírpiac esetén felértékelődik az arany. Ám ha a piacon kedvező folyamatok indulnak el, a befektetők újra a magasabb hozamú lehetőségeket választják, így az arany ára csökkenhet.
A diverzifikáció jelentősége
Mi lehet a megoldás? Talán olyasfajta előrelátás, gondosság, hogy csupán a vagyon meghatározott százalékát érdemes aranyban tartani. Szakértők általában 10, legfeljebb 15 százalékos mértéket javasolnak (válság idején valamivel lehet magasabb ez a szám). Ráadásul az árfolyam-ingadozások kivédése érdekében érdemes apránként, több részletben vásárolni.
Az arannyal kapcsolatban nem csupán a befektetők, hanem adott esetben az egyes országok is eltérően gondolkodnak. Magyarország a kilencvenes évek elején eladta az aranyát. Jelenleg három tonna található a Magyar Nemzeti Bank széfjeiben. Kína és Oroszország bőszen vásárolja az aranyat, Németország az Egyesült Államokban tárolt nemesfém-kincsét hazaszállítja nemzeti bankja trezorjaiba, míg Törökország tonnaszámra adott el aranyat az elmúlt években.
Az arany mindenesetre időtlen idők óta bizonyítja, milyen remek menekülőeszköz gazdasági problémák, a piacok bizalmi válsága idején. A cikk írásának a pillanatában azonban egy uncia arany (31,1 gramm) 1200 dollár körül van, és az árak június óta csökkennek. Megfigyelők szerint azért, mert emelkedik a kamat az Egyesült Államokban, erősödik a dollár, ám szerintük ez a trend akár rövid időn belül megfordulhat. Mit lehet erre mondani? A befektetés valahol mindig is spekuláció.
Aminek senki sem tudja az árát?
Marilyn Monroe óta tudjuk, „a gyémánt a nő legjobb barátja”. A gyémántpiaci szereplőktől pedig arról értesülhetünk, hogy a gyémánt az egyik legstabilabb befektetés, állandó az értéknövekedése, az elmúlt száz évet megvizsgálva csak az 1970-es évek végén és 2008-ban csökkent a világpiaci ára.
A gyémánt további előnye, hogy kis helyen elfér, korlátozott számban érhető el, a sérülés veszélye csekély, ékszerbe építve használati értékkel bír, az aranyhoz hasonlóan kiváltja az infláció, a válság hatásait, és bárhol, bármikor eladható.
Egy mondás azonban rávilágít a befektető számára talán legnagyobb kihívást jelentő körülményre: az aranynak mindenki tudja az árát, a gyémánt árát viszont senki sem. Ez annyiban igaz is, hogy míg a nemesfémnek létezik árfolyama, addig a kőnek nincs grammonkénti ára. Mert ez az ár legalább két tucat feltételtől függ, és ezek nagy részét az iparág szereplői tudják csak meghatározni, sokak szerint ráadásul különösebb kontroll nélkül.
A piaci koncentrációra jellemző, hogy a világ gyémántjainak meghatározó részét a legnagyobb gyémánttőzsdén, a belgiumi Antwerpenben adják-veszik, ahol nincs elektronikus kereskedelem, határidős ügylet, gyakori a szóbeli megállapodás, amely után a drágakövek úgynevezett certifikátot, egyfajta útlevelet kapnak. Lényegében azonban nagyon zárt körben, csupán keveseknek adatik meg a kereskedés lehetősége.
Más vélemények szerint mivel minden gyémánt más és más, ráadásul nagyfokú érzelmi érték is társulhat egy-egy drágakőhöz, plusz ügyletkötési szabadság van, ezért a piacot éppenséggel nem lehet különösképpen befolyásolni.
Érdemes gyémántba fektetni?
Bár évek óta kimutathatóan növekszik a cégek és magánszemélyek érdeklődése a gyémántok iránt, ez a befektetés speciális ismeretet igényel, csak szakértői segítség mellett folytatható. A kő jellegzetességei miatt elsősorban közép- és hosszú távú befektetésre alkalmas. Ráadásul érdemes úgy eljárni, miként az arany esetében. Nem szabad egy teljes portfóliót drágakövekbe fektetni, csupán pénzünk meghatározott százalékát tanácsos erre fordítani. A gyémántok tekintetében azt is szokták javasolni, olyan csomagot vegyünk, amelyben különféle nagyságú darabok szerepelnek.
Szerző: Drávucz Péter
