Az Eat. alapján megteremtődött a lehetősége az elektronikus adatcsere kínálta gyorsaság, biztonság és így az elektronikus számlázás lehetősége. Becslések szerint akár a számlázás költségeinek a 80 %-a takarítható meg a posta, a papír és az elektronikus számlák CD-n történő tárolása által.
Éves szinten a papír alapú számlázással összefüggő költségek akár több millió forintot is elérhetnek. Tehát ezért lesz jövője az elektronikus számlakibocsátásnak, nem beszélve arról, ha esetleg a partnerek fizikailag nincsenek kapcsolatban, pl. elektronikus kereskedelemmel foglalkoznak.
2001. december 20-án fogadták el a "számlázási" 2001/115/EK irányelvet, melyet 2004. január 1-jéig kellett az EU-tagországok jogrendjébe beilleszteni azzal a kiegészítéssel, hogy a 2004. május 1-jén csatlakozó tagországok ezen kötelezettségüknek - a csatlakozás időbonjáig kell - kell eleget tenniük. Ez az irányelv kitér a számla adattartalmára, az önszámlázás lehetőségére és az elektronikus számlázással szemben támasztott jogi, technikai követelményekre. Az egységes adattartalom azért volt egy nagy vívmány, mert az eges országokban az adótörvény eltérő volt.
Az elektronikus számla tartalma:
- kibocsátás dátuma,
- számla sorszáma,
- adószám,
- közösségi adószám,
- értékesítő és a vevő teljes neve és címe,
- az értékesített termék mennyisége és jellege,
- a teljesítés időpontja,
- egységár engedmény és levonás nélkül,
- alkalmazott áfakulcs,
- a fizetendő adó összege,
- adómentes értékesítés esetén ennek megjelölése,
- ha uj közlekedési eszköz beszerzésről van szó, ennek állapotáról
- árrés szerinti adózás megjelölése, ha van
- pénzügyi képviselő esetén az áfaazonosító száma, neve és címe.
Magyarországon az irányelvvel összhangban van a számla adattartalma. Az irányelv e két eljáráson kívül, az elektronikus aláírással ellátott számla, és az elektronikus adatcsere (EDI) keretében küldött számla megengedi, hogy a tagállamok más elektronikus eszköz igénybevételével állítsanak ki elektronikus számlát. A lényeg, hogy az előző cikkben meghatározott követelményeknek meg kell hogy feleljen.
Mint már említettem Magyarországon az elektronikus számlázást az Eat. szabályozza.
Az Eat. szerint két különböző aláírás típus létezik:
- fokozott biztonságú,
- minősített elektronikus aláírás.
Akkor fokozott biztonságú egy elektronikus számla, ha alkalmas az aláíró azonosítására és egyedülállóan hozzá köthető, olyan eszközzel hozták létre, amely kizárólag az aláíró befolyása alatt állt és a dokumentum minden tartalmi módosítása érzékelhető.
A minősített az elektronikus aláírásnak fokozott biztonságúnak kell hogy legyen és biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel készítették, melynek hitelesítése céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki.
Az EDI rendszer keretében előállított számla kétoldalú ügylet volt. Az elektronikus aláírás alkalmazásakor azonban a számlakibocsátón és -befogadón kívül egy elektronikus szolgáltató is szükséges, aki ugyanúgy elvégzi az elektronikus aláírás hitelesítés-szolgáltatást, az időbélyegzést.
A következő cikkünkben a hitelesítés szolgáltatással folytatjuk sorozatunkat.
