„Nem akarunk átcsúszni a jövő évre, de fogalmam sincs, hogy március, június vagy szeptember lesz belőle – mondta egy névtelenséget kérő uniós tisztségviselő a megállapodás várható időpontjáról. – Nem látom semmilyen okát annak, hogy miért ne tudnánk még idén lezárni a tárgyalásokat. Ha viszont ez nem sikerül, akkor komolyan fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy egyáltalán sikerülhet-e bármikor” – vélekedett.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az uniós és japán vezetők tavaly májusi találkozóját követően arról számolt be, hogy még 2016-ban létrejöhet a megállapodás. A szabadkereskedelmi egyezményről 2013 tavaszán kezdték meg a tárgyalásokat, és a felek rendszeresen síkraszállnak az egyeztetések felgyorsításáért.
A felek együttesen a világgazdaság közel 30 százalékát teszik ki, részesedésük a világkereskedelem teljes forgalmából megközelíti a 40 százalékot. Japán az EU hatodik legnagyobb exportpiaca, a japán kivitelnek pedig a harmadik legfontosabb célpontja az Európai Unió.
Szakértők szerint a kereskedelmi szerződés szimbolikus jelentőséggel is bír, miután Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése után kijelentette, az Egyesült Államok kivonul a Csendes-óceáni Partnerség nevű kereskedelmi megállapodás (TTP) tárgyalásaiból, illetve szembehelyezkedett az Európai Unióval tervezett transzatlanti szabadkereskedelmi egyezménnyel (TTIP). Hivatalosan nincs szó a tárgyalások megszakításáról, idén januárban a tárgyaló felek ezt közös nyilatkozatban erősítették meg.
A TTIP-ről és arról, hogy mit jelenthet a magyar cégeknek, itt írtunk részletesen.
Miközben az USA és az unió közötti szabadkereskedelmi egyezmény lefulladni látszik, „kisöccse”, az EU–Kanada-megállapodás már túljutott az első fontosabb akadályokon, az Európai Parlament is áldását adta rá. Ám még a nemzeti parlamenteknek is ratifikálniuk kell az egyezményt, ami évekbe telhet. Szükség is van időre ahhoz, hogy a hazai kis- és középvállalatok felkészüljenek a paktummal járó kihívásokra.
