Meddig maradhatnak a gigantikus hozamok? Aki most államkötvényt vesz, csak nyerhet

Az állampapírpiacot felbolydító tavaly év végi forintválság elülni látszik, azonban az irreálisan magas kamatok, illetve hozamok megmaradtak. Kérdés, hogy ez az állapot fennmaradhat-e tartósan, vagy belátható időn belül visszatér a racionalitás a piacra.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az állampapírpiac tavaly nyárig kiegyensúlyozottan viselkedett. A hozamok az inflációval párhuzamosan folyamatosan csökkentek, ahogyan az egy stabilizálódó, felzárkózó gazdaságú, az Európai Unióhoz csatlakozó országban elvárható. Mind a jegybanki alapkamat, mind az állampapírok hozamszintje 6 százalékig süllyedt, ami reálisnak nevezhető 5–7 évvel az euróövezethez való tervezett csatlakozás előtt.

Durva jegybanki beavatkozás

Csakhogy a folyamat hirtelen megszakadt, a kamatszint eszközzé alakult egy másik cél elérése érdekében. A jegybank ragaszkodott a 2001-ben kialakított mesterséges forintfelértékelő politikához, és amikor tavaly év közben a korábbi felértékelési spekulációk lecsillapodása után a forint árfolyama a piac ítéletének megfelelő szintre akart kerülni, az MNB ezt a kamatszint emelésével kívánta megakadályozni. Első lépésben 9 százalék környékére emelkedtek a rövid lejáratú kötvények hozamai, 7-8 százalékra a hosszabbak. A forint árfolyama ekkor 255–260 euró/forint között ingadozott, amit a jegybank 250 környékére szeretett volna terelni, de további lépéseket nem tett.

Ősszel azonban kiderült: a korábbi mesterséges felértékelés hatására a fizetési mérleg egyensúlya felbomlott, az export visszaesett, az import felszaladt. Ennek az euró iránti erősödő kereslet lett a következménye, ami természetesen emelni kezdte a deviza árát. Ráadásul a korábbi spekulatív forintvásárlók vesztesége már-már akkora lett, hogy a limitálása mellett döntöttek, ezzel maguk is felhajtva az euróárfolyamot. A 260-as szint átlépésekor a jegybank szokatlan mértékben, 12,5 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, ezzel együtt a 3 hónapos diszkont kincstárjegyek hozama is erre a szintre ugrott, és még a 10–15 éves lejáratok hozamai is 9 százalékig szárnyaltak!

Az árfolyamgyengülést ez az irreális mértékű, nyilvánvalóan pánikszerű kamatemelés sem tudta megakadályozni rövid távon, az árfolyam 270 forintig szaladt fel. A legtöbb piaci résztvevő arra számított, hogy a magas hozamszint csak átmeneti, előbb-utóbb vagy a forint erősödik, vagy a jegybank feladja erőltetett és piacidegen presztízsfelértékelő politikáját.

Megdöbbentő jelen helyzet

Ez év elejére a forint piaca konszolidálódni kezdett, sőt az utóbbi hetekben a forint kifejezetten erősödött, és 260 euró/forint körül stabilizálódott. Csakhogy a kamatok és hozamok ennek ellenére fennfeledkeztek!

A megdöbbentően magas kamatszint elsősorban a költségvetésnek kedvezőtlen, hisz az irdatlan kamatterhet az államkasszának kell állnia. A bel- és külföldi befektetők pedig hatalmas reálhozamot, mondhatni „közgazdasági ingyenebédet” kapnak az egyébként kongó államkasszából, hisz a 12,5 százalékos szint mind az inflációhoz, mind az euró kamatszintjéhez képest gigantikus magasság.

A hosszú lejáratú kötvények esetében is hasonló a helyzet: a 10 éves államkötvény 8,5 százalékos hozam mellett kapható. Márpedig ezt a papírt 4-5 évvel a lejárata előtt euróban denominálják, és akkor kamata érdemben nem fog eltérni az euró akkori kamatszintjétől, ami pedig valószínűtlen, hogy 4 százaléknál magasabb lenne. Így a kötvény óriási, biztos és kockázatmentes profitot garantál a befektetőknek.

Hogy miért nem csökkennek a hozamszintek, vagy miért csak kismértékben? A legvalószínűbb magyarázat szerint a jegybank még mindig retteg a forint gyengülésétől, ezért nem mer az alapkamathoz nyúlni, noha a forintpiac már stabil, sőt egyenesen pesszimizmus uralkodik rajta, ami szinte kizárja a gyengülést rövid távon: túl sokan spekulálnak rá.

Hogy mi következhet ebből a helyzetből? A magas kamatszint tartós fennmaradása semmiképpen nem. Ez olyan anomália, amelyet a piac hosszú távon nem tűr. A magas hozam előbb-utóbb ismét csábítani kezdi a tőkét, mégpedig nem is akármilyen mennyiségben: ha divatossá válik egy ország kötvénypiaca, óriási, több milliárd eurós összeg áramlik be rövid idő alatt. A nagy vételi nyomás hatására az árfolyamok emelkedni, vagyis a hozamok esni kezdenek még akkor is, ha a jegybank magasan hagyja az alapkamatot.

Ráadásul az óriási vételi erő egyúttal forint iránti keresletet is támaszt, annak árfolyamát tovább erősítve. Ebben az esetben előbb-utóbb a jegybank is megnyugszik, és az alapkamat csökkentése mellett dönt.

Lehetetlen jósolni

Hogy ez a folyamat mikor zajlik le, nehezen megjósolható, de a gyakorlat azt mutatja, hogy az ilyen szélsőséges anomáliák nem maradnak fenn tartósan. Így valószínű, hogy még az év első felében lényeges hozamesés következik be az állampapírpiacon. A diszkont kincstárjegyek hozamának illene a jelenlegi 12 felettiről 10 százalék alá, a 10–15 éves lejáratú államkötvényekének pedig 6 százalék környékére esnie.

És ez még csak az első lépés: ha a forintpiac tartósan stabil, és a jegybank is elfogad egy, a piac és a gazdaság számára hosszabb távon is elfogadható árfolyamszintet, akkor a rövid lejáratú hozamok is 6-7 százalék környékére eshetnek, a hosszúak 5 százalék körülire. Ez azonban vélhetőleg hosszabb, egy-két éves időtávon valósulhat meg.

Mindenesetre, aki most államkötvényt vesz, csak nyerhet, és nem is kicsit!

Fellegi Tamás

Megjelent a Piac és Profit 2004. márciusi számában

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo