A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bejelentések, illetve saját adatai alapján piacfelügyeleti vizsgálatot folytatott le annak áttekintésére, hogy egy magánszemély megsértette-e a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) piaci manipulációt tiltó előírását.

A felügyelet feltárta, hogy a magánszemély – indoklása szerint saját „daytrade" kereskedési stratégiájának megvalósítása érdekében – 20 kereskedési napon olyan mennyiségű (folyamatos, egymással párhuzamos vételi és eladási) ügyletet kötött a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett MASTERPLAST részvényekkel, hogy az minden esetben meghaladta az adott értékpapír napi tőzsdei forgalmának 30 százalékát. Egyes kereskedési napokon ügyletei az összforgalom 40-70 százalékát is elérték.

E jogsértés akkor is megvalósul, ha annak elkövetőjének nem közvetlen célja a piaci manipuláció, hanem tevékenysége egyéb, saját szemszögéből akár gazdaságilag racionálisnak is tekinthető okkal (pl. a daytrade stratégiájával) magyarázható. A MAR rendelkezéseiből ugyanis egyértelműen következik, hogy a valós piaci kínálati, keresleti viszonyok révén kialakuló piacszerű tőzsdei kereskedelemhez, s a tőkepiacba vetett közbizalom fenntartásához az egyéni (akár szubjektív értelemben racionálisnak is tekinthető) döntésekhez képest magasabb rendű közérdek fűződik.

Az érintett, Prémium kategóriában kereskedett részvény piacának egyedi, így különösen az átlagos kereskedési volumenre és a likviditásra vonatkozó jellemzői alapján az MNB azt állapította meg, hogy amennyiben a napi összforgalom legalább 30, de egyes esetekben akár 40-70 százalékát is egyetlen piaci szereplő generálja, úgy ez a kereskedési technika potenciálisan alkalmas az érintett pénzügyi eszköz piaca kapcsán a valós piaci megítélés, azaz a tőkepiac többi szereplője által érzékelhető kínálati, keresleti vagy árazási viszonyok torzítására. Ilyen esetben ugyanis a piac szereplői befektetési döntéseiket abban a tudatban hozzák meg, hogy az adott részvényre valós, intenzív kereslet mutatkozik.