A kiadott új engedélyek is azt mutatják, hogy ez a tendencia folytatódik; többszintes, többlakásos lakóépületekben kívánnak egyre több lakást felépíteni, ezzel párhuzamosan az egyla­kásos családi házak jelentősége csökken. A lakásépítések területi egyenlőtlenségei tovább erősöd­nek: az első félévben használatba vett 13 700 új lakás 36%-a Közép-Magyarországon épült fel, s a kiadott 27 900 új lakásépítési engedély 41%-a szintén e térséget érinti. A használatba vett lakások számának alakulását elsősorban a vállalkozói lakásépítés határozta meg, mely több mint kétszerese volt az előző évinek. Míg 2003 első felében az új lakások alig egynegyedét (24%-át) építtették gazdasági vállalkozások, ebben a félévben már több mint egyharmadát (35%-át), mi­alatt a természetes személyek lakásépítésének aránya 69%-ról 60%-ra esett vissza.

Feltűnően kevés ön­kormányzati lakás használatba vételére került sor ebben az időszakban, s éppen így jelentéktelen a bérla­kásépítés is. Értékesítés céljából több mint 5 ezer lakás épült, amellyel megduplázódott a tavalyi adat. Megnőtt a többszintes, többlakásos épületekben történő lakásépítések száma és aránya a családi házas építkezések rovására, ez utóbbi már csak az új lakások alig felére jellemző. Ezzel együtt növekedett a kis­lakások száma, az épített lakások átlagos alapterülete csökkent, jelenleg 96 m2. A kivitelezésben tovább növekedett a profi építőipar szerepe; az új lakások 63%-ának kivitelezését építőipari vállalkozások végez­ték, lakossági házilagos kivitelezéssel a lakások alig egyharmada (32%-a) épült.

A használatba vett lakások száma minden megyében és minden településtípus átlagában nőtt az előző év hasonló időszakához viszonyítva, a kiadott új lakásépítési engedélyek adatai már területileg differen­ciáltabbak. A községekben és az 50 ezer fő alatti városainkban, valamint a megyék több mint egyhar­madában visszaesett az építési kedv, a jelentős növekedés csak a fővárosra vonatkozik. A jelenlegi tervek alapján a lakásépítések fele három- és annál több lakásos épületben fog megvalósulni, az egylakásos csa­ládi házakban több mint egyharmada (36%-a). Az üdülőépítésben a korábbiakhoz képest némi fellendülés mutatkozik, elsősorban a jövőbeni épít­kezéseket tekintve. 280 üdülőegység épült ebben a félévben – ez is több mint az előző időszakban –, ugyanakkor 2003 első félévében 440, 2004-ben 760 új üdülőegység építésére kértek engedélyt.

Több mint 2,5 millió m2 lakóépület és 1,5 millió m2 egyéb (nem lakó-) épület beépítésére adtak ki új építési engedélyt. A lakóépületeknél ez 6%-os növekedést jelent, ugyanakkor a nem lakóépületek be­építésre tervezett területe az egy évvel ezelőttinek a háromnegyede. A kereskedelmi és a mezőgazdasági célú épületfejlesztések visszaesése a legnagyobb; 2003 első feléhez képest a felével, illetve 45%-kal ke­vesebb terület beépítését tervezik az első hat hónap engedélyei alapján.