Nem meglepő például, hogy az új építésű otthonok jóval drágábban adhatók ki. Esetükben a tulajdonosok átlagosan közel 6700 Ft/m2 bevétellel számolhatnak havonta, míg a régieknél ez az érték alig haladja meg az 5500 Ft/m2-t.
Természetesen egy nagyobb lakásért is magasabb bérleti díj kérhető el, mint egy kisebbért, az egy négyzetméterre jutó lakbért tekintve viszont vegyes a kép. Az új építésű stúdiólakások esetében például a havi 230 ezer forintos medián bérleti díjhoz több mint 7100 Ft/m2-es fajlagos érték tartozik. Ez utóbbi mintegy 10 százalékkal magasabb, mint a két, illetve három hálószobás, szintén új építésű otthonok egy négyzetméterre jutó átlagos bérleti díja. A skála másik végén minden tekintetben a nagyobb, három vagy több hálószobás otthonok állnak, hiszen itt a 723 ezer forintos medián havi lakbérhez 7500 Ft/m2 feletti fajlagos érték tartozik. Ez utóbbit a viszonylag szűkös kínálat is magyarázhatja.
A városnegyeden belüli elhelyezkedés sem mindegy
Befektetői, lakáskiadói szempontból külön figyelmet érdemelnek azok a területek, amelyek a bérleti piac szempontjából frekventáltnak számítanak, illetve ahol a kínálati oldalon egyaránt megtalálhatóak a régi építésű, klasszikus bérházi lakások, a viszonylag korszerű, másfél-két évtizede épült otthonok, és az elmúlt néhány évben átadott modern ingatlanok. Az ilyen lokációknál ugyanis világosan elkülöníthető, hogy az adott lakás minősége milyen differenciát jelent a bérleti díjban.
