Növekedési pályán
A találkozó társelnöke, Paul Bulcke, aki egyben a Nestlé vezérigazgatója, a fórum zárónapján elmondta: "Nem estünk le a szakadékba és világszerte növekedést tapasztalhatunk". A fórum csoportelnöke, Vej Csia-fu is úgy vélte: "a gazdaság egyértelműen növekedési pályán van". A svéd Investor AB elnöke ugyanakkor kiemelte az európai államok "herkulesi" feladatát az adósságválsággal kapcsolatosan, míg a Mitsubishi elnöke az élelmiszeripari kutatás és fejlesztés fontosságára hívta fel a figyelmet.
A "Közös normák az új realitásokhoz" témájú idei találkozón több, mint 1.400 magas beosztású vállalati vezető és 35 állam- vagy kormányfő vett részt. A G20 csoport országaiból 19 képviseltette magát legalább miniszteri szinten.
Az öt napos rendezvény szerdán egyperces néma felállással kezdődött meg a január 24-i moszkvai terrorista akció áldozataira emlékezve. Ezután a fórum fő előadója, Dmitrij Medvegyev orosz államfő beszéde hangzott el. Az államfő egyebek között azt javasolta, hogy a Brazília, Oroszország, India és Kína alkotta, angol rövidítéssel BRIC-nek nevezett csoport országainak a valutáit vegyék be az SDR-be, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elszámolási egységébe. Az orosz államfő rámutatott arra is, hogy az államosítás a legrosszabb válasz a gazdasági gondokra. Hangsúlyozta, hogy a következő három évben Oroszországban igen sok állami cég tulajdonrészét magánosítják több tízmilliárd dollár értékben.
"Sohasem fordítunk hátat az eurónak"
A tanácskozás egyik központi témája az európai közös valuta jövője volt. Előbb csütörtökön Nicolas Sarkozy, Franciaország elnöke majd pénteken a francia és német pénzügyminiszterek is határozottan kiálltak az euró mellett. "Sohasem fordítunk hátat az eurónak", a közös valuta elvesztése olyan özönvízszerű hatásokkal járna, hogy nem is gondolhatunk ilyen eshetőségre - mondta Sarkozy.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter azt mondta, hogy szerinte már nem éri újabb nagy sokk az euróövezetet, az euró a továbbiakban stabil marad, a térség levonta a következtetéseket az elmúlt 18 hónap válságából, és olyan intézkedéseket hozott, amelyek megvédik az eurózóna egészét.
Christine Lagarde francia pénzügyminiszter úgy vélte, hogy az euróövezet már túljutott a mélyponton, mind a 17 tagállam már azon dolgozik, hogy csökkenjen államháztartási hiánya és egyben felszólította a pénzpiacokat arra, hogy ne játsszanak Európa és az euróövezet gyengülésére.
A fórumon felszólaló Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke a hosszabb távú inflációs kilátások miatt aggódóknak üzenve leszögezte, hogy az euró az elmúlt évtizedben teljesítette azt, amit elvártak tőle, nevezetesen az árstabilitást.
A görögök elismerték a felelősségüket
Görögország miniszterelnöke, Jeórjiosz Papandreu egy csütörtöki kerekasztal beszélgetésen fejtette ki: nem az adósság, hanem a rossz kormányzás miatt alakult ki a görög válság, a kormány jelentős előrelépést tett már a nehézségek leküzdésére. Elismerte ugyanakkor, hogy a kötvénypiaci szereplők továbbra is bizalmatlanok a mediterrán országot illetően. "Eszközök kellenek, amelyekkel megnyugtathatjuk a kötvénypiacot" - fogalmazott a miniszterelnök.
Ugyanakkor az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző háza - "gyakorlatilag elkerülhetetlennek" nevezte, hogy Görögország és Írország után Portugália is külső pénzügyi segítség igénybevételére kényszerüljön. A cég szerint a piacon forgó portugál államadósság jelenlegi hozamszintjei "kiárazzák" Portugáliát a tőkepiacokról, és ugyanez érvényes a portugál bankokra is, amelyek finanszírozása változatlanul az euróövezeti jegybank (EKB) likviditási forrásaitól függ.
A Capital Economics nevű vezető citybeli pénzügyi tanácsadó cég szakelemzői minap Londonban kiadott forgatókönyvükben szinte ugyanerre a véleményre jutottak. A ház szakértői szerint Portugáliát a piac "régóta a következő dominónak tekinti", és most már nem az a kérdés, hogy Portugália a görögországihoz és az írországihoz hasonló EU/IMF-mentőcsomagra szorul-e, hanem az, hogy mikor. Ezek a vélemények egybecsengenek a Moody's Aanalytics hétvégi londoni elemzésében szereplő prognózissal. A cég szakértői közölték: várakozásuk szerint Portugália "még az (idei) első negyedév vége előtt" segítséget kér az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által létrehozott 750 milliárd eurós pénzügyi mentőalapból.
