Gátszakadásszerűen csökkentek viszont a folyó fizetési mérleg hiányára vonatkozó előrejelzések, miközben az inflációs jóslatok pedig belül maradtak a jegybank célsávján. A Monetáris Tanács a várakozások szerint változatlanul hagyja a kamatokat az e hét elején történt 50 bázispontos kamatcsökkentés után, a jövő hónapra azonban újabb negyedszázalékos kamatvágást vár a piac. Tovább mérséklődhetnek az elmúlt két hét ralija után az állampapírhozamok is. Az erősödő forint árfolyamában ugyanakkor korrekcióra számítanak az év végén az elemzők.

A változás mélysége
Az elemzők számára először augusztusban vált világossá, hogy a világgazdaság lassulásának hatása a magyar gazdaság növekedését is visszavetheti, a változás mélysége azonban csak az elmúlt két hónapban tudatosult. A múlt havi felmérésben 27, illetve 28 bázisponttal csökkent a 2001-re, illetve 2002-re vonatkozó GDP-növekedési előrejelzés. A novemberi átlag-előrejelzés 2001-re újabb 10 bázispontot vesztett, és mostanra az elmúlt két évben először, 4% alá került, 3,93%-ra. (Egy éve még 5,5 % körüli rátákat vártak.)
A változás a jövő évre még markánsabb: a konszenzus újabb 26 bázisponttal csökkent, 3,95%-ra, és azt mutatja, hogy megváltozott az elemzők véleménye, miszerint jövőre már némileg gyorsulhat a gazdaság. Az elemzők ez év harmadik negyedévére már jelentős lassulást jeleznek előre a második negyedéves 4%-os növekedéshez képest. A 3,65%-os konszenzus 23 bázisponttal kevesebb, mint az októberben várt, a szeptemberi várakozásnál pedig már 42 bázisponttal alacsonyabb.
A lehűlést még látványosabban jelzik az ipari termelés bővülésére vonatkozó előrejelzések. Erre az évre átlagban 4,39%-os bővülést várnak az elemzők, 1,1 százalékponttal kevesebbet, mint októberben. Egy éve még 17% körül volt a várakozás. A felmérés szerint jövőre is csak némileg gyorsul az ipari termelés, 6,87% körüli rátával bővülve. (A múlt hónapban még 8,65 volt a konszenzus.)

Szilárd egyensúly, csökkenő infláció
Miközben a gazdaság lassul, egyensúlya az előrejelzések szerint az eddig vártnál is szilárdabb marad. A múlt hónapok kedvező fizetési mérleg adatainak hatására eddig is csökkentették deficit-előrejelzéseiket az elemzők, a novemberi változás azonban gátszakadásszerű. A konszenzus erre az évre 530 millió euróval csökkent, 1,26 milliárd euróra, és ezzel jelentősen a tavalyi 1,62 milliárdos hiány alatt marad. Jövőre az elemzők szerint romolhat a mérleg, de a konszenzus 2002-re 430 millió euróval csökkent, 2,03 milliárd euróra. Ez lényegében az a szint, amit eredetileg a kormányzat – és az elemzők is – erre az évre vártak.
Az infláció lassulása az elemzők szerint tovább folytatódik, bár az év hátralévő részében már nem számíthatunk az elmúlt hónapokhoz hasonlóan gyors ütemű csökkenésre. A konszenzus előrejelzés szerint az infláció az októberi 7,6% után novemberben és decemberben is 7,3% lesz, 9,2%-ra csökkentve az éves átlagos rátát, ami némileg alacsonyabb a múlt évi 9,8%-nál. Jövőre azonban már 5,9% lehet az átlagos éves infláció, 5,4%-os decemberi szint mellett. Ez belül van az MNB 3,5-5,5%-os célsávján, igaz, hogy eszerint az elemzők a jegybanknál nagyobbnak ítélik meg az inflációs nyomást. A jegybank e héten közzétett negyedéves inflációs jelentésében 4,3%-os inflációt jósolt a jövő év utolsó hónapjára.

Lejtmenetben a kamatok
A mérséklődő belföldi és külföldi infláció és a világpiaci kamatok csökkenése nyomán tovább szállhatnak alá az elemzők szerint a magyar kamatok is. Az elemzők szerint az e héten történt 50 bázispontos kamatcsökkentés után a Monetáris Tanács valószínűleg nem nyúl újra kamataihoz november 19-i ülésén. Decemberre azonban 15 elemző közül 11 kamatcsökkentést vár, tízen 25 bázispontot, egy elemző pedig újabb 50-et. Valamennyi elemző azt várja, hogy január végéig csökkennek az MNB kamatai, és a konszenzus előrejelzés szerint jövő év végéig mindösszesen 175 bázisponttal csökkenhet az MNB 10,25%-os kéthetes betéti kamata.
Ez valamivel kevesebb, mint az infláció addigra várt 220 bázispontos csökkenése, így az egyidejű inflációhoz mért reálkamatok növekedését jelezheti előre. A külföldi befektetők hozamát a magyar papírokon emellett tovább növelheti, hogy – a várakozások szerint – erősödik a forint. A konszenzus értékek szerint az év végére az elemzők az euró ellen 251,33-as árfolyamot valószínűsítenek – gyengébbet, mint a csütörtöki 249,45/75-ös zárás -, de január végére már 250,70, a jövő év végére pedig 246,24 a konszenzus.
A kamatesés az állampapírpiacon is folytatódhat, bár az utóbbi két hétben már mintegy 60 bázisponttal mérséklődtek a hozamok. A csütörtöki 8,53%-ról a konszenzus szerint az év végéig 8,46%-ra eshet a hároméves államkötvény hozama, míg a 12 hónapos kincstárjegy hozama 9,68%-ról 9,53%-ra csökkenhet. Ezek az értékek 20, illetve 14 bázisponttal alacsonyabbak a múlt hónapban előre-jelzetteknél, ami jelzi, hogy a piacon bizakodóra fordult a hangulat – szeptemberben és októberben a hozam-előrejelzések még emelkedtek.