Uniós források: helyben kedvezőbb a kép

A magyarok 65,4 százalék-a vélelmez kiterjedt korrupciót az uniós források hazai felhasználásában; az EU intézményein belül csak 43,8 százalék tartja elterjedtnek a korrupciót. A megkérdezettek az uniós források felhasználását korrupciófertőzöttebbnek gondolják országosan, mint helyben: a helyi felhasználást a többség (64 százalék) pozitívan értékeli, az országos megítélés jóval szkeptikusabb (44 százalék). Ezt a különbséget magyarázhatja, hogy helyben az emberek nemcsak az esetleges visszás jelenségekkel, hanem a támogatások előnyeivel is közvetlenebbül találkoznak, és magasabb lehet a bizalom a helyi intézményekkel szemben is, ami pozitívan erősítheti a helyi forrásfelhasználás hatékonyságáról alkotott véleményeket.

Médiafogyasztás és korrupcióérzékelés

A kutatás statisztikailag igazolta a médiahasználat és a korrupcióérzékelés egyik sajátosan magyar összefüggését: a közszolgálati televíziót fő információforrásként használók szignifikánsan kevésbé érzékelték elterjedtnek a korrupciót, mint akik más forrásokból tájékozódtak. Az adatfelvétel idején, még az áprilisi országgyűlési választások előtt a közmédia és a kormánypárti sajtó megítélése a közvéleményben erősen együtt mozgott – a lakosság e két médiatípust lényegében azonos kategóriaként kezelte. A korrupciós hírek tekintetében a válaszadók az akkori kormánykritikus sajtóban bíztak a leginkább, bár a média egészébe vetett bizalom általánosan alacsony volt.