Az infláció és a közegészségügy helyzete után a korrupció a harmadik legégetőbb társadalmi probléma Magyarországon – ez derül ki az Integritás Hatóság „Tiszta úton” elnevezésű, átfogó országos kutatási programjának a magyar társadalmat érintő adatfelvételéből. Magyarországon elsőként készült olyan reprezentatív felmérés, amely a korrupcióval és az integritással kapcsolatos lakossági tapasztalatokat és attitűdöket vizsgálta, úgy, hogy az adatfelvétel rendszeres megismétlésével a társadalmi viszonyulás időbeli változása is mérhetővé válik.

A kutatás néhány kiemelt száma:

• A lakosság 41,6 százaléka a három legsúlyosabb társadalmi probléma egyikének tartja a korrupciót.
• A lakosság közel háromnegyede, 73,7 százaléka szerint a korrupció jelentősen vagy rendkívüli mértékben elterjedt Magyarországon.
• A társadalom közel háromnegyede (73,6 százalék) nyilatkozott úgy, hogy nem tartja elfogadhatónak a korrupciót.
• Csak minden negyedik magyar (26,8 százalék) lépne fel aktívan, ha korrupciógyanús esetet tapasztalna.

A korrupció a társadalmi problématérkép élmezőnyében

A korrupció érzékelésére, a konkrét korrupciós tapasztalatokra, az intézményi bizalomra, a bejelentési hajlandóságra és az uniós források felhasználásának hatékonyságára egyaránt kiterjed a „Tiszta úton”, az Integritás Hatóság első országos, reprezentatív attitűdkutatása. Az eredmények alapján a felnőtt magyar népesség bő négytizede (41,6 százalék) a három legfontosabb probléma egyikének tartja a korrupciót, ami rendszerszintű társadalmi aggodalmat jelez.