A magyarok 73,7 százaléka szerint a korrupció jelentősen vagy rendkívüli mértékben elterjedt Magyarországon, ami jóval magasabb az Eurobarométer által mért, európai uniós országokat összehasonlító adatoknál. A válaszadók csaknem fele, 45,7 százalék-a szerint a korrupció 2020 és 2025 között jelentősen nőtt, további 20,9 százalék kismértékű növekedést érzékelt. Csupán 5,7 százalék észlelt bármilyen csökkenést.
„A magyar társadalomban él egy kézzelfogható antikorrupciós értékvilág: a korrupció elutasítása egyértelműen többségi álláspontnak számít. Kitűnik az adatokból az is, hogy az emberek a környezetüket korruptabbnak vélik, mint saját magukat: hajlamosak önmagukat kedvezőbb színben feltüntetni, míg másokat negatívabban megítélni. Eközben viszonylag kevés kézzelfogható személyes korrupciós tapasztalattal rendelkeznek: csupán a megkérdezettek 7 százalék-a nyilatkozott úgy, hogy személyesen is találkozott korrupciós jellegű visszaélésekkel, ami arra utal, hogy a korrupció főként a magasabb, az átlagembertől távolabbi döntési szinteken van jelen, a többség inkább a hatásaival találkozik” – fogalmazott Dr. Burai Petra, az Integritás Hatóság oktatási vezetője, a kutatás szakmai lektora.
Elutasító többség, engedékeny kisebbség
A megkérdezettek közel háromnegyede (73,6 százalék) úgy nyilatkozott: nem tartja elfogadhatónak a korrupciót. Másfelől ugyanakkor a válaszadók bő egynegyede, 26,4 százaléka teljesen vagy inkább elfogadhatónak érzi a közintézményekben, ha a korrupciós módszerrel előnyt szerezhet magának. Regionálisan Budapesten a legmagasabb a „teljes mértékben elfogadható” válaszok aránya, azaz a korrupcióval szemben a fővárosiak „toleránsabbak”.
