Eltérnek viszont a vélemények, például a belépésünktől hosszú távon várt gazdasági változások kedvező voltáról. Bár itt is kedvező az összkép, a magasabb iskolai végzettségűek között többen, nagyobb mértékben optimisták, mint a kevésbé képzetteknél.

Szintén erősen különböznek például egyik oldalon a munkanélküliek, másikon pedig a diákok és szakmunkások rövid távú gazdasági elvárásai a csatlakozást követő időszakban.

Tizennégy közép- és kelet-európai országban félévenként végzik el az „EU-Index” felmérését a GfK csoport leányvállalatai. Magyarországon a bizalmi index egyenletes növekedését regisztrálták 2001 tavasza óta. A magyar közvélemény 132-es bizalmi indexe a pozitív vélemények jelentős többségét jelzi.

Tizennégy országban 13 000 embernek személyesen tették fel ugyanazokat a kérdéseket. Az indexet az uniós csatlakozásra vonatkozó kérdésekre kapott válaszok alapján számítják ki. A pozitívan vélekedők számából levonják a negatív beállítódásúak arányát, és hozzáadtak 100-at. Így kerülik el a mínuszos mutatószámokat. Minél nagyobb az index 100-nál, annál nagyobb a pozitívan vélekedők aránya. A maximum 200 lenne, ha a teljes lakosság egyformán vélekedne. A 100 alatti mutatók a negatív beállítódás többségét jelentik.

A közvélemény csatlakozási készségének indexe Magyarországon 117, amit a koppenhágai tagjelöltek közül csak Cipruson szárnyalnak túl. Ez a mutató nem csak nálunk növekszik az első felmérés óta, hanem mind a tíz csatlakozásra váró országban.

Érdekes, hogy a vizsgálatban részt vettek közül a törökök és a románok 145-ös, illetve 125-ös indexe is kimagasló.

Kisebbséget alkotnak viszont az EU-ra készek Szlovéniában, Észtországban, Szlovákiában, Csehországban, Lettországban és Horvátországban.

Az esetleges EU-belépés utáni gazdasági elvárások általában nagyok a vizsgált országokban, hangsúlyozta Kozák Ákos. A 142-es magyar indexet csak a törökök és románok múlják felül. Viszont kisebbséget alkotnak az optimisták Csehországban és Szlovákiában.

Magyarországon a nők és férfiak mutatói a vizsgált kérdéseknél eléggé közel esnek egymáshoz.

Kozák Ákos elmondta, hogy az egyes kérdések közül legnagyobb eltérést a következőnél tárta fel a vizsgálat: „Ha az ön országa a következő tizenkét hónap során csatlakozna az EU-hoz, akkor az ön gazdasági helyzete öt éven belül javulna, nem változna vagy romlana?” Az általános iskolát vagy kevesebb osztályt végzettek mutatója 142, a szakmunkásoké 155, érettségizetteké 161, diplomásoké 176.

Ennél a kérdésnél az egyes foglalkozási csoportok szélső értékei a következők: A munkanélkülieknél 144, míg a vállalkozóknál 163, alkalmazottaknál 165, sőt a diákoknál 177 az index.

Jövedelem szerint az alacsonyabb bevétellel rendelkező háztartásokban élők kevésbé számítanak helyzetük további javulására hosszú távon (139-es index), mint a közepes (155) vagy magas keresetűek (168).

Lakóhely szerint már kisebbek az eltérések. A saját gazdasági helyzet öt éven belüli javulásánál a falun élő válaszadók mutatója 149, míg a kisvárosokban 154-es, a nagyvárosokban pedig 162-es indexet tárt fel a vizsgálat.

Életkor szerint minden kérdésnél, a 30 évesnél fiatalabbak a leginkább derűlátók. Még a legnagyobb eltérés a csatlakozási készséggel kapcsolatos következő kérdésnél tapasztalható: „Mit gondol, országában a közvélemény az EU-csatlakozással kapcsolatban a következő hat hónap során kedvezően változik, a jelenlegi marad vagy inkább az EU ellen fordul?” Az 50 éves és idősebb válaszadók mutatója 125, a 30-49 éveseké 127, míg a fiataloké 137.

Leginkább ők számítanak a közvélemény pozitív változására az uniós csatlakozással kapcsolatban.

Bajai Ernő



Megjegyzés: Minél inkább 100 feletti a mutató, annál nagyobb a pozitív véleményű többség aránya. Illetve 100 alatt kisebbséget alkotnak a pozitív felfogásúak. (A maximális érték 200, a minimális 0 lenne). A bizalmi index a következő kérdésekre adott válaszokat összesíti: 1. Saját ország EU-csatlakozásra való felkészülésének megítélése. 2. Esetleges EU-belépés után a saját ország gazdasági helyzetének rövid és hosszú távon várt javulása vagy romlása. 3. Hogyan változott a válaszadó véleménye az EU-belépésről az utóbbi hat hónap során. 5. A válaszadó szerint saját országában a közvélemény várható változása az EU-belépésről a következő hat hónap során. 7. EU-csatlakozás esetén a személyes gazdasági helyzet várható javulása vagy romlása. 8. Országa jelenlegi helyzetében most alkalmas-e az időpont az EU-belépésre.