Végleges számokat tartalmazó adatokkal jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése a bruttó hazai termék 2007 II. negyedévéről. Ebben az időpontban 1,2%- kal, az év első felében pedig 1,9%-kal növekedett a GDP. A növekedés húzóerejét az ipar 7,8%-os teljesítménynövekedése jelentette, amely továbbra is meghatározó mértékben járult hozzá az első negyedévhez hasonlóan jelentős, 14,6%-os exportnövekedéshez. A háztartások végső fogyasztása 3,4%-kal csökkent.
Nemcsak nálunk
A KSH részletezi is: a magyar gazdaság teljesítményének növekedése a II. negyedévben az Európai Unió tagországainak átlagos növekedésénél kisebb mértékű volt. Ebben az évben a gazdasági növekedés ütemének csökkenése az Európai Unió és az Egyesült Államok adataiban is megfigyelhető.
Az árutermelő ágazatok hozzáadott értéke a nemzetgazdasági átlagnál erőteljesebben, 3,5%-kal nőtt. Ezt az ipar hozzáadott értékének továbbra is dinamikus, 7,8%-os, ezen belül a feldolgozóiparnak a többi ágazatot messze meghaladó 8,4%-os növekedése alapozta meg. A feldolgozóipari teljesítmények jelentős növekedése elsősorban a dinamikusan bővülő exportértékesítésnek tulajdonítható. A mezőgazdaság teljesítménye a tavaszi fagykárok és különösen az aszály következtében 7,3%-kal esett vissza a tavalyi második negyedévhez képest. Az építőipar hozzáadott értéke 8,3%-kal csökkent. A termelés mérséklődésének legfontosabb tényezője az előző években elsősorban útépítéssel foglalkozó nagy- és középvállalkozások termelésének visszaesése volt.A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke összességében 2007 II. negyedévében sem növekedett, a tavalyi szinten stagnált. A szolgáltatások közül jelentősebb teljesítménynövekedés mutatkozott a szállítás, raktározás, posta és távközlés területén (4,4%), főként az utóbbi folyamatosan bővülő teljesítménye következtében. Az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett a hozzáadott érték a pénzügy, ingatlanügyletek és egyéb szolgáltatások területén (2,1%), ezen belül változatlanul a pénzügyi tevékenység mutatott erőteljesebb növekedést. A lakossági jövedelmek mérséklődésének hatására 0,3%-os csökkenés volt megfigyelhető a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén. A háztartások fogyasztási kiadásainak csökkenésével összhangban a kiskereskedelem forgalma is csökkent, amit némileg ellensúlyozott a nagykereskedelem teljesítményének növekedése. A lakossági kereslet további mérséklődése tükröződik a személyi szolgáltatások korábbiaknál enyhébb, 0,9%-os növekedésében is.
Kórházi többletek...
Jelentős hatást gyakorolt a szolgáltatások teljesítményének alakulására a kormányzati szektor szolgáltatásainak csökkenése. Ezen belül az egészségügyi szolgáltatások hozzáadott értéke mérséklődött a legnagyobb mértékben, több mint 10%-kal. A II. negyedévben az egészségügyi ellátórendszer átalakításának következtében mind a járóbeteg-ellátás, mind az aktív fekvőbeteg-ellátás teljesítménymutatói jelentősen csökkentek, míg a lényegesen kisebb súlyarányt képviselő krónikus fekvőbeteg-ellátás teljesítménye növekedett. Az oktatás teljesítménye a tanulói létszám változását követve kis mértékben csökkent. A közigazgatás hozzáadott értéke a létszám- és termelékenységváltozás együttes hatását figyelembe véve csaknem 2%-kal mérséklődött.
A GDP felhasználási oldalát tekintve a II. negyedévben a végső fogyasztás 3,3%-kal esett vissza. A végső fogyasztás összetevői közül a háztartások végső fogyasztása 3,4%-kal csökkent. Ezen belül a háztartások fogyasztási kiadása 0,8%-kal mérséklődött, míg a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások ennél jóval nagyobb mértékben,13,8%-kal csökkentek, elsősorban az egészségügyi kiadások szűkülése miatt. A végső fogyasztás másik összetevője, a közösségi fogyasztás a kormányzati takarékossági intézkedések következtében 2,8%-kal - az előző negyedévben megfigyelhetőnél lassabban- mérséklődött.
Idegenforgalom - fogyóban
A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2007. II. negyedévében 0,8%-kal bővült. Az állóeszköz-felhalmozáson belül a feldolgozóipari beruházások jelentősen emelkedtek, míg a költségvetési kör beruházási kiadásai jelentősen visszaestek. A GDP felhasználási oldalának alakulásában továbbra is jelentős szerepe van a külkereskedelmünknek. A cserearány javulása mellett az export volumene 14,6%-kal, míg az import volumene 14,1%-kal nőtt. Az export és az import növekedési ütemének különbsége a termékforgalomban jelentősen mérséklődött: a termékforgalom exportja 15,7%-kal, az importja 14,0%-kal bővült. A szolgáltatások exportja 8,6%-kal, az importja ettől lényegesen nagyobb mértékben, 14,6%-kal nőtt. Az idegenforgalom egyenlege a tavalyinál kedvezőtlenebbül alakult, a szolgáltatás-külkereskedelem egyéb területein az export növekedésének mértéke némileg alacsonyabb volt a tavalyinál.
Az első félévben a bruttó hazai termék 1,9%-kal emelkedett. Az árutermelő ágazatok bruttó hozzáadott értéke 5,5%-kal, a szolgáltatásoké pedig 0,1%-kal növekedett. A végső fogyasztás 2,5%-kal csökkent, ezen belül a háztartások fogyasztása 2,1%-os visszaesést mutatott. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,3%-kal nőtt, így a belföldi felhasználás kis mértékben, 0,6%-kal emelkedett. Az export 16,0%-kal, míg az import 14,5%-kal bővült.