A Gfk Piackutató Intézet az EU megítélését hat kérdés alapján vizsgálta, illetve a változást méri folyamatosan. A kapott válaszok feldolgozásával három indexet számítanak ki: az EU iránti bizalom, a belépésre való készség és az EU-val szembeni gazdasági elvárások indexét. Mindhárom mutatóban az országok sorrendje szinte megegyezik: a legoptimistábbak a legfejletlenebb országok, míg az EU fejlettségi szintjét legjobban megközelítő államok a sor végén kullognak. Talán csak Magyarország a kivétel, ahol a vágyak és a lehetőségek közelítenek egymáshoz.
Tizenhárom országban a felnőtt lakosságot fontos szempontokból reprezentáló 1000 főnek idén áprilisban és májusban személyesen tették fel a kérdést: „Ha most lenne népszavazás az EU-hoz való csatlakozásról, akkor ön hogyan szavazna?” A magyarországi válaszolók kétharmada igennel, csak 9 százalék nemmel, míg a többiek nem tudnának dönteni. A belépést ellenzők aránya csak Romániában és Bulgáriában kisebb, mint nálunk. Az egyetértők számával pedig mögöttünk áll a rangsorban Szlovákia, Málta, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovénia, Lettország és Észtország, ahol az igenlők kisebbséget alkotnak az elutasítókhoz képest.
A Gfk Piackutatási Intézet felmérésére adott válaszokból azonban úgy tűnik, hogy a belpolitika erősen meghatározza a lakosság hozzáállását: az újonnan alakult államok – Csehország, Szlovénia, vagy Lettország – lakossága, a gazdaság relatív fejlettsége ellenére is félnek a közelmúltban megszerzett szuverenitás elvesztésének lehetőségétől. Sőt, ezekben az országokban a támogatók aránya az időpont közeledtével egyre csökken. A 13-as lista élmezőnyében, vagyis ahol a legtöbben támogatják az EU csatlakozást, pedig olyan államok szerepelnek mint Románia, Bulgária, Törökország, vagy éppen Magyarország. Ebben a csoportban talán hazánk az egyetlen állam, ahol a lehetőségek és a vágyak találkoznak.
Minél fejlettebb, annál realistább
Kozák Ákos rámutatott, hogy a kutatást az érintett országokban 2001 tavasza óta félévenként elvégzik, hogy figyelemmel kísérhessék a változásokat. A legutóbbi felmérés alapján a magyarok pozitív gazdasági várakozásukkal szintén a csatlakozásra várók élbolyához tartoznak. Ha ugyanis országunk a következő tizenkét hónapban csatlakozna az EU-hoz, akkor a saját gazdasági helyzetük javulására számítók indexe nálunk 131. Öt éven belüli csatlakozásnál pedig még magasabb, 148-as a saját gazdasági helyzetüket pozitívan megítélők mutatója (minél inkább 100 feletti az index, annál nagyobb támogatást jelez). Nálunk csak a románok, bolgárok és törökök optimistábbak ebben a tekintetben.
Hét országban a többség már a jelenlegi helyzetet is alkalmasnak tartaná a csatlakozásra. A legtöbben Romániában, azután a sorrend: Bulgária, Málta, Magyarország, Szlovákia, Törökország és Lengyelország. A többi országban a válaszadók nagyobbik része a jelenlegi belépési időpontot kedvezőtlennek tartja.
