Ipar, kereskedelem, mezőgazdaság
Szeptemberben a legtöbb ágazat a korábbinál szerényebb teljesítményt nyújtott. Az ipar fejlődése idei legalacsonyabb értékére csökkent, az építőipar teljesítménye negyedével esett, a kiskereskedelem visszaesése is markánsabbá vált. Lassult a kivitel dinamikája is. Az I-III. negyedév adatai lapján az ipar kivitele 17 százalékkal, belföldi értékesítése 1,3 százalékkal emelkedett. Különösen a villamos gépek és műszerek valamint a járműgyártás exportja gyorsult.
Az élelmiszeripar termelése csökkent, de kivitele nőtt. (És jelentősen drágultak is az élemiszerek...) Miközben az építőipari termelés az első kilenc hónapban 10 százalékkal esett vissza, érdekes módon 10 százalékkal emelkedett a használatba vett lakások száma. A kereskedelemben az élelmiszerek forgalma 1 százalékkal, a többi termékké 4 százalékkal csökkent, a szeptemberi visszaesés mértéke ennél markánsabb, 3 illetve 5,5 százalék volt. A GDP a III. negyedévben mindössze 1 százalékkal emelkedett. Ebben nagy szerepe volt a közszolgáltatások visszafogásának, a rossz időjárás miatt drasztikusan lecsökkent agrártermelésnek. Feltehetőleg ez utóbbival is összefügg a belföldi teherszállítás III. negyedévi visszaesése. Csökkent a beruházások volumene is.
Megszorítások
Az államháztartási deficit idén a GDP 6 százalék-ára csökken. A mintegy 3 százalékpontos javulás egyik fele a bevételek emelkedéséből, másik fele kiadáscsökkenésből fakad, az utóbbi hasonló arányban az állami-önkormányzati beruházások, illetve a közszolgálati kiadások mérsékléséből. A külgazdasági egyensúly is jelentősen javul. A külkereskedelmi áruforgalom hiánya az I-III. negyedév során a tavalyi 2 milliárd euróról 0,4 milliárd euróra csökkent. Az év egészében az áru- és szolgáltatási külkereskedelemben jelentős aktívum keletkezik.
A jövedelemáramlások passzívuma viszont nő, nagyobbrészt a külföldi tőkeállományon keletkező profit, kisebb részt a kamatkiadások következtében. Mivel a tőkemérlegben a nettó EU-támogatások a tavalyi szinthez képest alig emelkednek, a magyar gazdaság külső finanszírozási igénye 4,5 milliárd euró, a GDP 4,4 százalék-a lesz. (A gazdaság növekedésének és a versenyképességnek továbbra is a túl nagy állam a legnagyobb kerékkötője.)
Infláció, bérek, nyugdíj
Az infláció 2006 nyarától kezdve erőteljesen gyorsult. Csúcspontja 2007 tavaszán magasabb, mérséklődése 2007 nyarától szerényebb a korábban előrejelzettnél. Ez főleg a magas világpiaci olajár, valamint a magas agrárárak következménye. Októberben szeptemberhez képest még gyorsult is az áremelkedési ütem, s - főleg a gyorsan emelkedő benzinár miatt - ebben idén már nem várható változás. Az év egészében 7,9 százalékos átlagos infláció várható.
A bruttó átlagkereset az év egészében kb. 8,5 százalékkal, ezen belül az üzleti szférában kb. 9,5 százalékkal, a költségvetési szektorban a második félévi, a tizenharmadik havi fizetés felének terhére "előrehozott" béremelés nyomán kb. 6,3 százalékkal emelkedik. A nettó bérek növekedése ettől messze elmarad. Így a reálbér statisztikailag kb. 4,5 százalékkal, a fehéredés (a széles körű adóelkerülés kezdeti visszaszorulásának) hatását is figyelembe véve az üzleti és a közszférában egyaránt mintegy 6 százalékkal mérséklődik. (A kormányzat ennél optimistább...)
A nyugdíjak reálértéke összességében változatlan marad (a nyugdíjasok árindexével számolva viszont mintegy 2 százalékkal mérséklődik).
A lakosság fogyasztása kb. 2 százalékkal csökken, de ezen belül vásárolt fogyasztása alig mérséklődik.
Az euró árfolyama éves átlagban 251-252 forint körül lesz. A kamatcsökkentési folyamat megrekedt, a folytatás főleg a globális folyamatok függvénye.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. prognózisa a magyar nemzetgazdaság 2007. évi folyamatairól
