Az Economist mai száma szerint a világméretű tőzsdei visszaesésnek Kelet-Európa is jócskán megitta a levét, Magyarország ráadásul nagy államháztartási hiányával és eladósodottságával különösen sebezhető.
Az elmúlt hetekben a világ tőzsdéi mind megszenvedték azt a folyamatot, amely a jelzálogban eladósodott amerikai polgárok anyagi nehézsége okozott. Miután lassan minden ötödik adós fizetési nehézségekkel küzd, a könnyű hiteleket folyósító bankok, a jelzálogleveleket vásároló befektetési alapok is nehéz helyzetbe kerültek: aki tudott szabadulni próbált a még értékes részvényeitől, ami világméretű lejtmenetet idézett elő a részvénypiacokon. A befektetők ilyen esetben mindig a világ legbiztosabb pénzpiaci eszközét, az amerikai állampapírt választják, még akkor is, - ahogyan ez a héten is történt - két évtizedes mélypontba zuhant az állampapír hozama az óriási túlkereslet miatt. A politikusok, befektetési bankok és a jegybankok vezetői igyekeztek szavakkal és tettekkel is megnyugtatni a piacokat, a mélybe zuhant részvények pedig a héten elég olcsónak bizonyultak ahhoz, hogy újra vásárolni kezdjék őket.
Magyarországot a válság elején, még úgy tűnt, elkerüli a baj, ám nem így történt. A budapesti értéktőzsde indexe, a BUX az egyik legnagyobb bukást szenvedte el - egy hónap alatt augusztus 21-ig 13 százalékot vesztett értékéből, nála nagyobbat, mintegy 14 százalékot csak a varsói tőzsde bukott. (Prága nyolc, Frankfurt hat, New York 5,2 százalékot vesztett értékéből.)
Három a magyar
Az Economist szerint három területen is van mitől félni a magyar gazdaságnak (a kormánynak és a jegybanknak is). Az első, a gyengülő valuta, amely jelenlegi 260 forintos árfolyama veszélyezteti az MNB három százalékos inflációs célját. A gyengülő valuta drágítja az importot, a megszorítások miatt pedig jelentősen lelassult a gazdasági növekedés is. Ebben a helyzetben magasak maradnak a kamatok, amit pedig nehezen visel el a gazdaság (és a hitelt felvenni kívánó vállalkozások is.)
A második veszély a már sokat emlegetett óriási költségvetési hiány és már 66 százalékra duzzadt GDP-arányos államadósság. A brit lap szerint a Gyurcsány-kormány megszorító lépései ugyan megnyugtatták a befektetőket (pláne, hogy idén kétszer is jobb adat jött kia vártnál), viszont a júliusi deficitadat már nem volt ilyen jó, így könnyen a kormány szavahihetősége csorbulhat, ami tovább drágítaná az állam hitelfelvételét, még nagyobb gondokat okozva.#page#
A harmadik nagy probléma az Egyesült Államokban és nagy-Britanniában is gondot jelentő háztartások eladósodottsága. (Bár ezt néhány elemző teljesen különbözőnek gondolja.) A magyar polgárokat hitelező nyugat-európai bankok ugyanis nehéz helyzetbe kerülhetnek az amerikai csődök miatt, így pedig a szigorodó hitelezési politika és a növekvő hitelköltségek a magyar adósokra járhatnak erősen negatív következményekkel.
Az Economist szerint a "vicces" éppen az a magyar helyzetben, hogy a gazdaság és pénzpiacok sérülékenységét a piacok ezidáig mindig elviselték, és bár Gyurcsány Ferenc kormánya fordítani látszik a helyzeten (bár ennek lendületét éppen az Economist hiányolta a nyáron), a munka neheze még hátravan és a kormány többé nem építhet a befektetők jóindulatára.
Simor nem aggódik
Az utóbbi pár hét fejleményei a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon nem viselik magukon egy pénzügyi válság jegyeit, ám tény, hogy a magyar államnak és a vállalatoknak magasabb felárat kell fizetniük ahhoz, hogy forráshoz jussanak - jelentette ki többek között a legfrissebb HVG-ben olvasható interjúban Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.
A kockázati felárak emelkedését Simor szerint a Monetáris Tanácsnak komolyan figyelembe kell vennie a következő, augusztus 27.-i kamatdöntésénél. Az MNB továbbra is fontosnak tartja a forintárfolyam euróval szembeni ingadozási sávjának eltörlését, de mivel a kormány ezzel nem ért egyet, a sáv eltörlése továbbra sincs napirenden. A jegybank feladata, hogy ameddig a sáv létezik, a sávon belül a forintot megvédje, akár annak árán is, hogy átmenetileg fel kell adnia inflációs célját - mutatott rá az MNB elnöke. (Mindamellett tény, hogy Simor jegybankelnöksége alatt az MNB ezidáig még egyszer sem avatkozott be a forint védelmében.)
