Magyarország rükvercbe kapcsol a készpénzhasználat erőltetésével, lásd vidéki ATM-ek
A legszegényebb országok a leginkább a készpénzre támaszkodnak: Mianmar (98 százalék), Etiópia (95 százalék) és Gambia (95 százalék) vezeti a listát, ami korlátozott banki infrastruktúrát tükröz.
Mi történik, ha egy vállalatnak már nemcsak a munkaerő, az energia vagy a finanszírozás elérhetőségével, hanem a víz tartós hiányával is számolnia kell? Ki fizeti meg az alkalmazkodás árát?
Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!
Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.
A spektrum másik végén a fejlett gazdaságok találhatóak, amelyek érett fintech ökoszisztémákkal rendelkeznek, gyorsan kivezetik a bankjegyeket és érméket a készpénzhasználatból.
Norvégia és Dél-Korea 10 százalékos aránnyal áll az élen, az Egyesült Államok pedig 16 százalékkal a 13. helyet foglalja el.
Az univerzális szélessávú internet, a magas okostelefon-penetráció és a robusztus fogyasztóvédelmi keretrendszerek bizalmat adnak a vásárlóknak a teljes digitális átálláshoz.
Eközben a kereskedők a gyorsabb elszámolásból és a csökkent biztonsági kockázatokból profitálnak.
Készpénzhasználatban rendhagyó országok
Japán 60 százaléka figyelemre méltóan magas egy ilyen technológiailag fejlett nemzethez képest, amit a vidéki területeken tapasztalható kisebb mértékű használat okoz.
Hasonlóképpen Németország 51 százaléka is anomália a gazdag európai nemzetek között, de ez inkább adatvédelmi okoknak és a nagy bankintézetekkel szembeni bizalmatlanságnak tudható be.
Ellenkező példa Kína mindössze 10 százaléka, ami tükrözi a mobilfizetésekre (Alipay/WeChat Pay) való ugrásszerű áttérést, teljesen megkerülve a hagyományos kártyainfrastruktúrákat.
