Felzárkózás, de mikor?

Miközben a kettősség – kevés és idős autó – komoly problémát jelent, Hanczár Zsolt szerint lehetőségeket is hordoz magában. „Az, hogy Magyarországon sokkal kevesebb és jóval idősebb autó fut, mint az EU-ban, egyértelmű bővülési potenciált is mutat.”

Már egy mérsékelt felzárkózási pálya is látható növekedést hozna: az 5 évnél fiatalabb személyautók esetén (az újakat is beleértve) duplázódó vásárlási darabszámot lehetne elérni 2030-ra, reálértéken 10 százalékkal magasabb átlagár mellett. A legambiciózusabb forgatókönyv pedig az uniós átlag elérésével számol, ami drasztikus bővülést jelentene: ehhez az új személyautóknál a mostani tranzakciószám négyszeresére, az 5 év alattiaknál háromszorosára, az 5 és 10 év közöttieknél pedig 50 százalékkal bővülő volumenre volna szükség, miközben az átlagos vételár szint is körülbelül 25 százalékkal menne feljebb minden korosztályban.

Hanczár Zsolt szerint a kérdés tehát nem az, hogy lesz-e növekedés, hanem az, hogy az milyen gyorsan és milyen szerkezetben valósul meg, hiszen a jelenlegi trend változatlansága esetén is több mint 500 ezerrel több személyautó futna a hazai utakon 2030-ra. Nagyon szerencsés lenne, ha ez a bővülés már jelentős mértékben a fiatalabb és környezetbarátabb autók számának növekedése révén történne.

Ebben pedig komoly szerepe lehet például egy államilag támogatott zöld lízing programnak. Egy hasonló kezdeményezés a szakember szerint hathatós segítség lenne a járművek átlagéletkorának csökkentéséhez, miközben ahhoz is hozzájárulna, hogy a környezetre kevésbé káros négykerekűek fussanak a magyar utakon.