Az utóbbi időben mind a társadalom, mind a politika irányából egyre nagyobb figyelmet kap a környezetvédelem, aminek a magyar kormány is igyekszik eleget tenni - nyitotta beszédét Hardy András, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) Környezetkutatási, Oktatási és Informatikai Koordinációs főosztályvezető-helyettese, a "Kexport - környezetvédelmi termékek és szolgáltatások exportlehetőségei" elnevezésű workshopon.

Mivel ez az általános trend már szinte minden országban megjelent, ezért a minisztérium a szakmai szervezetekkel együtt indított el egy programot, melynek célja, hogy segítse a magyar környezetvédelmi iparban tevékenykedő kkv-k külföldi megjelenését. Erre szükség is van, hiszen mára már nemcsak a fejlett németek, franciák, hollandok terjeszkednek külföldön, hanem ez a tendencia megfigyelhető a mi térségünkben is, így mi sem maradhatunk ki a versenyből. Az úgynevezett Kexport programot a KVVM, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége, illetve a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal hozta létre idén januárban.

A létrehozás alapja, hogy a környezetvédelmi ipar teljesítménye az elmúlt években folyamatosan nőtt, aminek köszönhetően a hazai termelés elérte a háromszázmilliárd forintot, de az export is ötvenmilliárdos forgalmat bonyolított. Lehet ez is szerepet játszott abban, hogy tavaly csökkent a külkereskedelmi termékforgalom hiánya.

A külföldi piacszerzésben nagy előny lehet a magyarok jó innovációs képessége, ám hogy még hatékonyabb lehessen ez a folyamat, először fel kellett mérni az értékeket, azt, hogy mit tudunk kínálni a lehetséges partnerországoknak - folytatta Hardy András. Ennek megfelelően megkérte azokat a környezetvédelmi iparban dolgozó vállalatokat, akik gondolkoznak a külföldi megjelenésben, hogy mindenképpen lépjenek be a Kexportba, mert együtt sokkal nagyobb esély van egy projekt elnyerésére, mint egyedül.

Ezzel kapcsolatban a workshopon elhangzott, hogy sok kis cégnek nincsenek meg az anyagi lehetőségei a külföldi megjelenésre, ezért az egyik kkv képviselője szerint az is egy megoldás lenne, ha klaszterszerűen lépnének fel. (Szegeden hasonlóval próbálkoznak a helyi szoftveripari cégek) Erre azért lehet szükség, mert az említett felszólaló is csak egy kisebb szolgáltatást tud nyújtani, amit magában valószínűleg nem venne meg senki, ám ha társulni tudna a hasonló ajánlatokat nyújtó cégekhez, akkor már lenne esély. Erre válaszul Székely Anna, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezetője elmondta, hogy a legjobb megoldás tényleg az, ha valaki belép a Kexportba, mert így össze tudnák gyűjteni a hazai cégek külpiaci szándékait és ennek megfelelően tudnának fellépni a határon túl. Ide kapcsolódik, hogy felmerült annak ötlete, hogy az egy témában tevékenykedők számára klubokat, vagy tagozatokat hozzanak létre, hogy az ilyen jellegű problémák a jövőben könnyebben áthidalhatóak legyenek.

Egy másik felszólaló kiemelte, hogy a külföldi színrelépéskor igen fontos a helyi jogviszonyok ismerete, ám ezeket gyakran nehéz beszerezni. Ha szükséges a KVVM megkeresi az érintett külképviseleteket, hogy ez irányban tájékoztatást adjanak, ám az is nagy segítség lenne, ha azok a cégek, akik sikeres tárgyaláson vannak túl, jutassák el ezeket az információkat a szervezőkhöz, akik így könnyen tovább tudják azt adni a kérvényezőknek - hangzott Hardy András válasza. Ebben a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht is tud segíteni, mivel nekik 55 országban van képviseletük - a megcélzott piacokon mindenhol -, így könnyebben meg tudják szerezni a kért információt.

A Kexport alapvetően minden olyan piacon jelen akar lenni, ahol potenciális lehetőséget látnak, de a fő célpontok Dél-kelet Európa, a FÁK, a Közel-Kelet és Délkelet-Ázsia. A célrégiók kiválasztásánál figyelembe vették a meglévő politika és gazdasági kapcsolatokat, de igen hangsúlyos figyelmet kaptak azok a feltörekvő piacok, ahol eddig kimaradt a környezetvédelem, ám a közeljövőben az állam deklarált célja ezen változtatni - közölte Székely Anna. Ennek megfelelően jött a képbe Kína is, ahol sikerült is a helyi iparági szövetséggel együttműködési megállapodást kötni. A workshopon az is elhangzott, hogy a kínai nagyberuházásokat valószínűleg nem magyar cégek fogják végezni, de több más lehetőség is adott a dél-kelet ázsiai országban. (Mi építkezni akarunk Kínában, míg ők a biotermékeiket hoznák be az európai piacra)

Legalább ilyen fontos a közelség így a közös határ megléte, de nem elhanyagolható az sem, hogy közös nyelvet beszéljünk. Ezért is esett a Kexport programon belül az első külföldi workshop választása Romániára, ahol az eseményt követően már konkrét szerződések is létrejöttek.

A program kétség kívül legnagyobb előnye az ismeretszerzés, így január óta megismerték milyen lehetőségek állnak rendelkezésre ezeken a piacokon, melyek azok a területek, akár vízszolgáltatás, akár szennyvízhálózat-kiépítés, amelyre igény van, így a magyar cégek ennek megfelelően tudnak fellépni - emelte ki Székely Anna.