A személyi kölcsönnel rendelkezők aránya 9-ről 3 százalékra csökkent hat év alatt, nőtt viszont a folyószámlás hitelkeretet használók aránya (1-ről 3%-ra), ahogy a lakáshitelt igénybe vevőké is (1-ről 4-%-ra). A hitelre autót vásárlók aránya korábban a statisztikailag érzékelhető határ alatt maradt, múlt évben viszont elérte a 2 százalékot.


A felnőtt lakosságot fontos szempontok szerint reprezentáló 4000 fő személyes megkérdezésével, évenként négy hullámban készülő felmérés szerint a lakossági hitelek futamideje egyre jobban kitolódik. Alacsonyabb a rövidebb időre szóló személyi kölcsönt, a folyószámla hitelkeretet igénybe vevők aránya, ehelyett többen választják a hosszabb futamidejű, lakás illetve autó vásárlására felvett hiteleket. A GfK szerint a személyi kölcsön csökkenése közvetlenül a folyószámla hitelkeret terjedésével függ össze.


Lakáshitelt előszeretettel 20-40 évesek vesznek fel, ez a korosztály teszi ki a lakáshitellel rendelkezők 61 százalékát. Jövedelem szerint nem a legmagasabb kategóriába tartozók, hanem a 100 ezer és 200 ezer forint közötti havi nettó jövedelemmel rendelkező háztartásban élők vesznek fel leggyakrabban lakáshitelt. Az országos átlagtól a közép- és dél-dunántúli régió, valamint Budapest marad el, állapítja meg a piackutató. Míg a lakáshitelezés főleg az állami támogatások miatt robbant, a GfK megállapításai szerint az autóhitelt és az áruvásárlási kölcsönt elsősorban a piac befolyásolta.





A hitelezési körkép egyik érdekessége, hogy míg 1998-ban egy felnőtt általában egy áruvásárlási kölcsönt vett igénybe, addig 2003-ban 1 személyre már átlagosan 1,3 áruvásárlási kölcsön jutott.