Egy nemrég kiadott nemzetközi elemzés szerint ismét romlott hazánk versenyképessége, az 55 vizsgált országból a 38. helyen található - közölte Egyed Géza, gazdaságfejlesztési szakállamtitkár (NFGM), majd hozzátette, hogy ennél is elszomorítóbb, hogy a társadalmi attitűd, a korrupció, a politikai biztonság és kultúra területén az utolsó helyek egyikén vagyunk. Éppen ezért a jogi lépések mellett "kulturális misszióra" van szükség, hogy érvényesülhessen az "élni és élni hagyni" elv.
Hazai tervek és lépések
Tartalmi egyszerűsítés, az adminisztratív tervek csökkentése, előzetes hatásvizsgálatok a jogszabály-előkészítés során, strukturált, rendszeres konzultáció az érintett piaci és társadalmi szereplőkkel, folyamatos felülvizsgálat (utólagos hatásvizsgálatok), technikai egyszerűsítés, a jogszabályokhoz való hozzáférés javítása - sorolta a minőségi jogalkotás célkitűzéseit Kotán Attila, a Közpolitikai és Közigazgatás Fejlesztési Főosztály képviselője (IRM). Elmondása szerint néhány területen már sikerült eredményeket elérni, így többek között július elsejétől kizárólagossá válik az elektronikus cégeljárás, ezzel párhuzamosan pedig több nyomtatvány lesz elektronikusan elérhető és kitölthető, amivel folyamatosan bővül az e-ügyintézés lehetősége. Ugyancsak örömteli, hogy május 16-ával lezárult a teljes jogrendszer megtisztítása a mára elavult, korszerűtlen rendeletektől, törvényektől - emelte ki Kotán Attila.
A folyamat természetesen nem állt le, hiszen számos eljárás egyszerűsítése még folyamatban van. A tervek szerint a teleprendezéssel, az ÁNTSZ eljárásaival, a szakhatósági közreműködéssel, a gépjárművel, illetve a születéssel, az elhalálozással, a házasságkötéssel, a névváltozással és a személyi okmányokkal kapcsolatos ügyeket egyszerűsítenék, illetve elektronizálnák.
Ugyancsak tervbe van véve a közbeszerzési törvény módosítása: "kevesebb eljárás, érthetőbb szabályozás és kevesebb költség" - sorolta a célokat Kotán Attila. A szakember említést tett még a 2007 októberétől működő burostop.hu weboldalról, ahol amellett, hogy közzéteszik az egyszerűsítést célzó koncepciókat, összegyűjtik a beérkező állampolgári tapasztalatokat, javaslatokat is. (Minél hamarább érdemes áttérniük az EDI rendszerű számlázásra a vállalkozásoknak, ha nem szeretnének versenyhátrányba kerülni.)
25 százalékos tehercsökkentés
A jelenlegi rendszer túlszabályozott, ami hátráltatja a fejlődést, így a létező jogi anyag átvizsgálására minden szinten szükség van - jelentette ki Charles-Henry Montin, az Európai Bizottság képviselője. Jobb szabályozással ugyanis kisebb költségeik lennének a cégeknek, ami több befektetést, innovációt és termelékenységet generálna. Ennek megfelelően az EU azt szeretné, ha a jogszabály-változtatások következményeként 25 százalékkal csökkennének a vállalkozások terhei.
Ahhoz azonban, hogy a célokat meg tudjuk valósítani, szükség van az érintettek tapasztalataira, ötleteire - állítja Charles-Henry Montin. Természetesen az EU maga is keresi a lehetőségeket, amelyekkel csökkenteni tudná a vállalkozások terheit: 2005 óta már több mint 150 egyszerűsítést vezettek be, többek közt egyszerűbb előírások vonatkoznak a csomagolásokra, a kkv-k számára pedig néhány területen csökkentették a díjakat.
Nőttek a hatástanulmányok számai is: amíg 2003 óta több mint 260-at készítettek, addig csak idén 180 van tervben. Az EU nem rest visszavonni a javaslatait sem: 78 esetben már visszatáncoltak, és további 30 javaslat van napirenden idén. (Az IPOSZ csökkentené az egészségügyi szolgáltatási járulékot, módosítaná az adózási határidőket, illetve kisebb ÁFA-kulcsot alkalmazna néhány területen.)
Túl sok az információs kötelezettség
A 25 százalékos tehercsökkenés komoly cél, de nem elérhetetlen - jelentette ki Richard Doherty, a projektet kivitelező Deloitte Belgium partnere. Ennek érdekében a cselekvési program keretében még az idén katalógust állítanának össze az adminisztratív terhek csökkentésének lehetőségeiről, amibe belevennék a legjobb gyakorlatokat (Best Practice) is.
Állítása szerint állandó problémát okoz, hogy túl sok az információs kötelezettség, ezért egyelőre ezek feltérképezése zajlik. Az EU-ban 340 ilyen kötelezettség van, az eddigi eredmények szerint cégtörvény, a pénzügyi szolgáltatás és a környezetvédelem területe kell, hogy a legnagyobb prioritást élvezze.
A cél az lenne, hogy minél kevesebb adatot kérjenek be a hatóságok, ugyanazt ne kérjek be többször, illetve minél inkább térjünk át az e-ügyintézésre - emelte ki Richard Doherty. Ezzel kapcsolatban Magyarországon interjúkat és workshopokat tartottak, illetve fognak tartani az ÁFA, a kohéziós politika és a közbeszerzések terén, hogy minél jobban megismerjék a problémákat. A tehercsökkentési javaslatokat várhatóan ezek után, 2008 második felében készítik el. (Hét szervezet és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara is felemelte a hangját egy decemberi fővárosi rendelettel szemben, amely véleményük szerint igazságtalanul megnöveli a vállalkozások terheit.)
Az Európai Bizottság 6 alapelve:
- A jelentések gyakoriságának csökkentése olyan minimum szintre, amellyel teljesíthetők az adott irányelvek
- Átvizsgálni, hogy egyazon információt nem kérnek-e be többször
- Elektronikus és webalapú jelentés ott, ahol jelenleg papíralapon követelik meg
- Információszolgáltatási küszöb meghatározása, kivéve a kkv-ket ahol lehet, vagy mintavétel alkalmazása
- Helyettesítő információ szolgáltatásának lehetősége, kockázati alapon meghatározva, minden tevékenységnél egy adott szektorban
- Az információs kötelezettségek csökkentése vagy teljes kiiktatása olyan esetekben, ha a vonatkozó jogi előírások azóta elvetették, vagy módosították
