Tíz év alatt, 2010 és 2021 között több mint 30 százalékot zuhantak a magyar nyugdíjak a GDP-hez viszonyítva. Ez azt jelenti, hogy a közösen megtermelt javakból, ma 30 százalékkal kevesebb jut az időskorúaknak.

A részvétel ingyenes, jelentkezzen most! >>>

Ezen a helyzeten némiképp javított a 13. havi nyugdíj visszavezetése, amely körülbelül egy 8 százalékos éves emelésnek felel meg, de korántsem állította vissza az időskorúak korábbi anyagi megbecsültségét. Ennek következtében Magyarországon az egyik legalacsonyabb a havi járandóságok összege, méghozzá nemcsak az EU-ban, de egész Európában is. A havi magyar átlagnyugdíj 398 euró volt 2021-ben. Ennél kisebb havi juttatást csak Horvátországban, Romániában, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában és Albániában kaptak a nyugdíjasok. Az uniós átlag ebben az időszakban 1224 euró volt.

A részvétel ingyenes, jelentkezzen most! >>>

Karácsony Mihályt, a Nyugdíjas Parlament elnökét az érdekelte, hogy vajon ez egy fátum, egy gazdasági sorsszerűség, vagy lehetne tenni valamit viszonylag egyszerű eszközökkel. Ezért megnézte, hogy az állami működés hatékonyságának javításával adódnának-e forrásai egy "fenntartható és méltányos nyugdíjrendszernek".

Fekete-, rejtett-, szürke-, árnyék gazdaság a GDP 10-13 százaléka: 6 ezer milliárd forint, 12 havi nyugdíj egyenérték.

Sajátos politikai szerepvállalás miatti kamat-kiadási teher: 4 ezer milliárd forint, 8 havi nyugdíj egyenérték. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az ország teljesítette volna az Európai Unió felé vállalt kötelezettségeit a világjárványt követő időszakban, vagyis Magyarország helyreállítási és ellenállóképességi tervét (RRF), akkor bizony nem a világpiacról kellett volna felvenni hiteleket négyszeres kamattal, az unió ajánlatához képest.