A háromezres kormányhatározatok eredeti rendeltetése az, hogy valóban érzékeny, például nemzetbiztonsági vagy honvédelmi információkat tartalmazó kormánydöntések ne kerülhessenek nyilvánosságra. A mostani felülvizsgálat azonban azt mutatja, hogy az elmúlt 16 évben ezt az eszközt olyan ügyek elrejtésére is használták, amelyek esetében a titkosság fenntartása már nem indokolható.

A Miniszterelnökség felülvizsgálja az elmúlt 16 év háromezres kormányhatározatait, és ahol a minősítés fenntartásának törvényi feltételei már nem állnak fenn, megszünteti azt. A valódi államtitkokat továbbra is védeni kell, de a közpénzek felhasználása önmagában nem indokolhatja az adatok minősítését és a nyilvánosság kizárását.

Az Orbán-kormányok az alábbi határozatokban jellemzően közvélemény-kutatási, médiakutatási, médiaelemzési és tanácsadói szolgáltatások megrendeléséről döntöttek. Összesen mintegy 65 milliárd forintot különítettek el kutatásokra ezekkel a döntésekkel. Nemcsak Magyarország határain belül: a döntések között szerepel médiahatás-kutatás elrendelése Közép-Európában, Albániában és a balti államokban, valamint reprezentatív közvélemény-kutatás elrendelése a teljes európai uniós lakosságra és a balkáni országok lakosságára kiterjedően.

A kormányhatározatok önmagukban nem szerződések. A határozatok felülvizsgálatával párhuzamosan a Miniszterelnökség a megkötött szerződések teljesítésigazolásait is felülvizsgálja, hogy kiderüljön, a közpénzek gondos kezelése minden esetben megvalósult-e. A szerződések alapján született tanulmányokat és elemzéseket is vizsgálja a Kormány, annak érdekében, hogy kiderüljön, fennáll-e büntetőjogi vagy egyéb felelősség.