A tanulmány azt is megállapítja, hogy a fejlett piacokat a nyereséges működés szempontjából nem szabad leírni, és Kína színre lépése sem jelenti a véget a fejlett világ gyártói számára. Az EIU 232 felsővezetőt kérdezett meg világszerte a termelő (manufacturing) iparágban.

A válaszadók mindössze 26 százaléka várja a nyereségesség javulását az innovációtól az elkövetkező három évben. Jóval nagyobb esélyt kínál erre szerintük például a nagyobb kereslet, a jobb eszközkihasználás és az alacsony költségű beszállítók jobb elérhetősége is. Különösen jellemző mindez Olaszországra és Spanyolországra, amelyek GDP-jük alig több mint egy százalékát költik k+f-re, még inkább sebezhetővé téve saját iparukat az alacsony költségű telephelyek versenyével szemben.

Elmaradt Európa

A jelentés szerint 1995 és 2003 között az EU-tizenötök K+F-kiadásainak GDP százalékában mért aránya 1,72 százalékról folyamatosan 1,9 százalékra nőtt, ami jelentősen elmarad az USA-ban regisztrált 2,6, a Japánban mért 3,2 és az OECD-országokban átlagosan kimutatott 2,3 százalékos növekedéstől. (OECD-adatok, 2005)

Harald von Heynitz, a KPMG ipari területért felelős németországi partnere szerint azonban a fejlett piacok gyártói számára a folyamatos innováció jelent majd elsődleges védelmet Kína és a többi fejlődő piac szereplőinek versenyével szemben. "Sok gyártó arra kényszerül majd, hogy távlati befektetési döntéseket hozzon, és olyan, jelentős szakértelmet igénylő területeket határozzon meg magának, amelyeken megfelelő árakat szabhat. A társaságoknak biztosítaniuk kell azt is, hogy a termékinnováció szorosan kötődjön a fogyasztói igényekhez, és az új fejlesztések gyorsabban és hatékonyabban kerüljenek piacra."

Mark Walton, a KPMG közép- és kelet-európai regionális szervezetének piacokért felelős operatív vezetője hozzátette, hogy a felmérés, nemzetközi perspektívából, a világ nagyobb régióit egy egységként kezeli, ám közelebbről vizsgálva a közép- és kelet-európai régióban is jelentősek a különbségek.

"Közép- és Kelet-Európa egyszerre feltörekvő és konvergáló piac, ahol komoly különbségek találhatóak az egyes országok, iparágak, illetve az itt működő nacionális, regionális és multinacionális társaságok között," hangsúlyozta Mark Walton.

KKE

Magyarország, csakúgy mint Csehország, Lengyelország és Szlovákia, egyre gyorsabban zárkózik fel európai uniós társaihoz, míg a térség többi országának többsége még távol áll ettől, különösen a kutatás-fejlesztési kiadásokat tekintve.

Másfelől, míg a regionális cégek értékláncuk minden elemét, benne a termékfejlesztést is, a térségben szervezik, a multinacionális társaságok a régiót, az olcsóbb munkaerőt kihasználva, inkább a termelő alaptevékenységre használják, és a termékfejlesztést, disztribúciót - a globális ellátási lánc elemeiként -gyakran a térségen kívülre telepítik.

Magyarország mindazonáltal egyre inkább a régió egyik népszerű kutatás-fejlesztési központjává fejlődik.

"A viszonylag olcsóbb, jól képzett munkaerőnek köszönhetően számos multinacionális cég helyezte Magyarországra kutatási központját, főként az autógyártás, a gyógyszeripar, az elektronikai és az informatikai szektorokban," mondta Mark Walton.

A kutatás-fejlesztésre fordított kiadások GDP-arányos összege azonban így is csak mintegy fele az uniós átlagnak, miközben ebből a közkiadások aránya meghaladja az Európai Unió 25 tagállamának átlagát, és a kormány ösztönzi a kutatás-fejlesztési beruházásokat.