Az adóoptimalizált örökhagyás és hosszú távú személyes vagyontervezés témaköröket járta körül legutóbbi rendezvényén a Crystal WorldWide. Az offshore tanácsadó társaság érvelése szerint  Nyugat-Európában már széles körben ismertek a magánalapítványi struktúrák,  s az sem véletlen, hogy a hazai kis-és középvállalati szektor fejlődésével egyre több cégtulajdonos fejében fordul meg a kérdés, hogyan biztosíthatja, hogy vállalkozással megtermelt, adózott vagyonát a megfelelő személyek örököljék.  Természetesen anélkül, hogy súlyos adó- és illetékterheket is át kellene venniük az örökösöknek. A kérdésfelvetés annál is inkább időszerű, mert a nyugat-európai és tengerentúli példák nyomán láthatóan itthon is erősödik a kormányzati szándék az örökösödéshez kapcsolódó költségek emelésére, valamint a vagyonadóztatás különböző formáinak kiszélesítésére.

A Crystal WorldWide szerint a vagyontervezés és vagyonmegőrzés egyik legköltséghatékonyabb módja az átruházni kívánt személyes vagyon külföldi magánalapítványba helyezése. Vagyontervezési célú magánalapítványokat Európában elsősorban Ausztriában és Lichtensteinben, Európán kívül pedig a Holland-Antillákon, Panamában, a Bahamákon, valamint St. Kitts és Nevis szigetén érdemes létrehozni. Ezek az országok ugyanis - a hazai szabályozástól eltérően - lehetővé teszik, hogy az alapítvány egy, akár az alapítóhoz kötődő szűk kedvezményezetti kör érdekében működjön.

Rybaltovszki Péter, a Crystal WorldWide ügyvezető igazgatója szerint  a magánalapítványokon keresztül lehetőség nyílik az örökhagyás pontos megtervezésére a vagyonadó elkerülésével, a vagyontárgyak értékesítéséből származó bevételek adómentessé tételére, de ugyancsak alkalmasak családi tulajdonváltozások lebonyolítására, a céges tulajdonrész családon belüli adómentes átruházására és a várható örökösödési viták megelőzésére, vagy akár az örökségből való kizárásra is.

A magánalapítványok önálló jogi személyként működnek, egy kuratórium vezetése alatt, amelynek kijelölésében az alapító teljes szabadsággal rendelkezik, csakúgy, mint a kedvezményezettek körének meghatározásában. Ugyancsak az alapító dönthet arról, hogy a magánalapítvány egy vagy több generációt szolgáljon ki, illetve pontosan és részletesen meghatározhatja, hogy a kedvezményezetti kör milyen részletekben, időpontokban, vagy feltételek teljesülése esetén részesüljön az alapítvány vagyonából.

A Crystal WorldWide ügyvezető igazgatója úgy véli, a magánalapítványok nyújtotta lehetőségek nem csak egy szűk, kiemelkedően vagyonos kör számára kínálnak megtakarítási lehetőséget - annak ellenére, hogy idáig itthon kevés kkv tulajdonosa élt ezzel a költségoptimalizálási módszerrel. Egy magánalapítvány elindítása jellemzően 4-5 ezer euró, éves fenntartási díja pedig 3-4 ezer euró.

A kuratórium felett, az alapítványi szabályozás ugyancsak lehetőséget ad protektorok kinevezésére, akik minden, meghatározott nagyságrend feletti kifizetést ellenőriznek. Ugyanakkor a magánalapítvány a közhasznúságot sem tiltja, tehát ezen keresztül az alapító jótékony célú elképzeléseit is megvalósíthatja. Mivel a legtöbb magánalapítvány vagyonának kezelését a kuratóriumban is képviselt megbízható pénzügyi tanácsadók végzik, a kifizetések jellemzően az alapítvány hozamait és nem a tőkéjét terhelik.