Bizalmi indexet készítve a kkv-knak a K&H Bank megállapította, annak értéke 2006 harmadik negyedévében elérte az elmúlt két év történetének mélypontját, mínusz 56 pontról mínusz 69 pontra csökkent. Az bizalmi index csökkenését leginkább a kormányzati gazdaságpolitika és a monetáris politika tovább romló megítélése hozta.
A K&H Bank és a GfK közvélemény-kutató intézet 2004 harmadik negyedéve óta, immár két éve, negyedéves rendszerességgel méri fel a kis- és középvállalatok - vállalataikat befolyásoló - gazdasági eseményekkel kapcsolatos várakozásait. A kutatás eredményét a kkv bizalmi index jellemzi, amelynek értékét -100 és +100 között állapítják meg az eredményektől függően, ahol a 0 érték a semleges, az alatta lévő érték a negatív, felette pedig a pozitív várakozásokat mutatja.
Az országosan reprezentatív, 700 kisvállalat megkérdezésén alapuló részletes felmérés 2006 szeptemberének első két hetében készült. A 2006 harmadik negyedévi kutatás során a bank és a kutatóintézet a kisvállalkozások vevői és szállítói kapcsolatait, a munkaerőpiaccal kapcsolatos meghatározó elemeket, a vállalati gazdálkodást és pénzügyeket, a banki szolgáltatásokat, a kormányzati gazdaságpolitika megítélését, a közterhekkel kapcsolatos várakozásokat, az európai uniós lehetőségeket és terheket, a versenyhelyzetet, valamint a monetáris politika alakulását vizsgálta.
A választások előtt a kkv vezetők csupán 59%-a tudta megjósolni a még ismeretlen összetételű kormányzat elkövetkező egy évi munkáját, melyet jellemzően pozitívnak ítéltek meg. Júniusban - a választások után - ugyanerre a kérdésre a megkérdezettek 89%-a válaszolt, többségében negatívan. Jelenleg a kkv vezetők 96%-a nyilvánított véleményt, amely minden eddiginél kedvezőtlenebb. A megkérdezettek 70%-a "vállalkozásellenes" gazdaságpolitikától tart az elkövetkező egy évben. Ez az arány a szolgáltatási szektorban (72%), illetve a középvállalatok esetében (73%) a legmagasabb.
A 2006 harmadik negyedévi kkv bizalmi index értékét másodsorban a monetáris politikában lejátszódott, és várható kedvezőtlen mozgások befolyásolták. A monetáris politika részindex az előző negyedévben mért -72 ponthoz képest 11 pontos visszaesést mutat, -83 ponton zárt. A korábbi 63%-hoz képest jelenleg a vállalatvezetők háromnegyede (76%) a vállalati hitelkamatok rátájának növekedését várja. A megkérdezettek átlagosan 3,7%-os hitelkamat-növekedést várnak az elkövetkező 1 évben, ami jelentős változás az előző időszak 2,9%-os várakozásához képest. A vállalati hitelkamatok árának növekedésével kapcsolatos várakozások hátterében az áll, hogy a vállalatvezetők további jegybanki alapkamat emelésre, illetve a forint árfolyamának romlására számítanak.
A bizalmi index csökkenése több kormányzati intézkedésekre vezethető vissza. Így arra, hogy a munkáltatói járulék, az egészségbiztosítási hozzájárulás növekedése, valamint a nem minimálbér után fizetendő járulékok további terheket rónak a vállalkozásokra. Októbertől megadóztatják a házipénztárat, bevezetik a szolidaritási adót és a minimáladót, nő a természetbeni juttatások adója, emelkedik az EVA, valamint csökkentik a béren kívüli juttatások (pénztárak) adómentes határát. A lakossági fogyasztást korlátozza az a tény, hogy 2006 szeptemberétől a középső áfa-kulcs 15%-ról 20%-ra növekedett, bevezették a kamatadót és az árfolyamnyereség-adót, valamint a közüzemi díjak is drasztikusan emelkedtek.
