A Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyamatos felügyelése nyomán hivatalból piacfelügyeleti eljárást folytatott a BELTÁV Vagyonkezelő Kft.-nél (BELTÁV Kft.), azt vizsgálva, hogy a társaságnak a NORDTELEKOM Nyrt. részvényeivel kapcsolatos tőzsdei ügyletei kapcsán sérültek-e a piaci visszaélések tilalmára vonatkozó európai uniós rendelet (MAR) vezetők ügyleteire vonatkozó rendelkezései.

Mint a jegybank megállapította, a BELTÁV Kft. – amely az ügyletek idején a kibocsátó egyik vezetőjével szoros kapcsolatban álló személynek minősült – 2020 és 2022 között évente a jogszabályban előírt évi 5 ezer eurónak megfelelő küszöbértéket meghaladó összegben végzett kereskedést a NORDTELEKOM Nyrt. által kibocsátott részvényekkel. A MAR erre vonatkozó egyértelmű előírása ellenére azonban a küszöbérték elérését követően létrejött ügyletekről nem értesítette a kibocsátót és az MNB-t sem.

Ha az adott naptári évben – nettósítás nélkül – az 5 ezer eurónak megfelelő limit elérése után további ügyletek jönnek létre, akkor a MAR alapján – a tőzsdei ügyletek fokozottabb átláthatósága, a piaci visszaélések, különösen a bennfentes kereskedelem megelőzése érdekében – a vezetői feladatokat ellátó személyeknek, valamint a velük szoros kapcsolatban álló személyeknek értesíteniük kell a létrejött ügyletekről a kibocsátót és a jegybankot. A kibocsátónak pedig az értesítés alapján publikálnia kell az ügyleteket a jogszabályban meghatározott közzétételi helyeken. Ennek hiányában ugyanis a tőkepiac szereplői, befektetői nem tudják meg például, hogy jelentős változások következhetnek a részvények tulajdonában, módosulhat a papírok kínálata, illetve a szavazati jogok aránya az adott kibocsátónál. A tranzakciókkal kapcsolatos információt emellett az MNB is felhasználja felügyelési tevékenysége során.