A krízisek folyamatosan jelentkeznek és jelentkezni is fognak, hiszen a bank- és a pénzszektor rendbetételénél csak a kezelés folyik, nem az okokat nézik - nyitotta a "Paradigmaváltás az egyedüli út" című előadását László Ervin filozófus professzor, a Budapest Klub elnöke. Éppen ezért azt kellene megnézni, hogy mi okozza a problémát, amire talán választ ad a London Times egyik cikke, mely a mostani válságot az emberi kultúra krízisének nevezte.
Az emberi fejlődés során látni lehet, hogy társadalmunk egyre komplexebb, ennek köszönhetően pedig egyre instabilabb lett. Tehát minél egyszerűbb az adott rendszer, annál stabilabb, amit jól példáznak az egysejtű élőlények, melyek a legegyszerűbb szervezetként a természetet békén hagyva tulajdonképpen változatlanul működnek sok-sok éve. Az ember más: amikor tízezer éve elkezdett letelepedni és kultúrát kialakítani, akkor egyből nekilátott átalakítani közvetlen környezetét. Mára eljutottunk oda, hogy a nemzetállamok egyensúlya az új egyensúly, és hogy ez mennyire instabil azt jól mutatja a XX. század két világ- és számos kisebb háborúja. Ugyancsak ezt mutatja az ENSZ is, amelyik a nevével ellentétben csak egy klub, hiszen a nemzeti érdekek mindig is magasabbak voltak, mint a globálisak. Ezzel szemben a kultúra, a gazdaság, a kommunikáció és az információ mára már túlmegy a határokon. Éppen ezért a mostani globális világ jóval összetettebb és instabilabb, mint az eddigiek.
Visszatérve a sejtekhez: az emberi test erősen koordinált, minden sejtnek az a feladata, hogy életben tartsa a testet. A társadalomban ez nincs meg, ami igen komoly veszélyeket rejt magában.
Túl a káoszponton
Amennyiben elérjük a kritikus-, avagy más néven a káoszpontot, akkor az egész rendszer instabillá válik. Ekkor már egy kis változás is krízissel érhet fel, amit jól láthatunk a mai jelenségekben és a Szovjetunió összeomlásában is. Mi a teendő ilyenkor? A kis lépések nem segítenek, ezzel csak az a kérdés marad, hogy mi lesz a következő hatás, amivel meg kell birkózni. - magyarázta a professzor.
Ebben a helyzetben vagy találunk egy új megoldást, vagy teljesen szétesik a rendszer. Ahogy Einstein mondta: azt nem tudom, hogy a harmadik világháborút mivel fogják vívni, de azt igen, hogy a negyediket mivel: íjakkal. Ő ezzel példázta, hogy az emberiség a saját végzete felé rohan, ami nem is annyira meglepő állítás, hiszen nem mi lennénk az első faj, amelyik eltűnik a Földről.
Az új út pedig egyértelműen egy paradigmaváltást jelent. El kell hagyni a mostani értékeket és teljes mértékben a fenntarthatóság felé kell fordulni. Ez bár radikális megoldás, mégis ez hozhatná meg az új, dinamikus egyensúlyt.
A bőséget kihasználva vágjuk magunk alatt a fát
Az emberiség felhasználja az anyagot, majd amikor kivett belőle minden elnyerhető energiát, egyszerűen visszadobja. Nem így a természet, amely amellett, hogy maximálisan kihasználja a (pl folyó)energiát, nem teszi tönkre azt. Tőle kellene példát venni. - mutatott rá a Budapest Klub alapítója.
A jelenlegi társadalmi rendszer így jól látszik, hogy igen negatív befolyással van a természetre, tulajdonképpen a saját alapunkat esszük meg. Az ilyen típusú gondolkodás annak is köszönhető, hogy eddig mindig tovább lehetett menni: ha kivágtunk egy erdőt, akkor nincs baj, mivel találunk egy másikat. Ezzel pedig amellett, hogy a saját életbázisunkat pusztítjuk el, növeljük az újabb krízis kialakulásának esélyét.
Jó példa erre az üvegházhatású anyagok kibocsátása, amivel gyakorlatilag megsütjük a világunkat. Ha a folyamatokat nem fordítjuk meg, akkor meglepően rövid időn belül a Föld csak 600 millió embert fog tudni eltartani. Akkor mi lesz? Több millió/milliárd ember eltűnik? Ezt talán jobb inkább nem kipróbálni.
A lényeg tehát a fenntarthatóság, a megújuló energia, az, hogy minden anyagot, amit felhasználtunk újra tudjuk hasznosítani. Sokan mondják, hogy a nukleáris energia a megoldás, ám ez nem igaz: annak életköre igen rövid, ráadásul ezzel tovább bontjuk a hőegyensúlyt. Az egyetlen olyan hőforrás, amit nyugodtan használhatunk a nap.
Szomorú tény, hogy sok esetben már megvannak a technológiai megoldások, ám szinte senki sem használja őket, inkább a jelenleg piacon lévő portékákból próbálnak még minél több profitot kicsikarni a vállalatok.
Merre tovább üzleti világ?
Pár hónapja egy olasz doktor meglepő bejelentést tett: az emberi szervezetben vissza tudta alakítani a rákos sejteket egészségessé. Ez nagyon pozitív hír. Az üzleti világban is vannak ugyanis olyan cégek, amelyek csak magukkal foglalkoznak, csak a profit lebeg a szemük előtt. Ezek a társadalom rákos sejtjei.
Van azonban egy másik jó hír is: egyre többen kezdenek rádöbbenni, hogy nem ez a járható út, hanem az üzleti élet nagyhalainak is van felelősségük. Amennyiben azonban megtagadják ezt a felelősséget, az a társadalom krízisébe kerülhet, ami pedig végső soron magának az üzleti szektornak sem jó. Éppen ezért a társadalom és a piac érdeke jelen helyzetben megegyezik. "Ez a gondolat bár már mindenhol felmerült, messze vagyunk még attól, hogy működjön is..." - fejezte be előadását László Ervin.
