Az újonnan szerződést kötöttek körében legnépszerűbb forma a lakásbiztosítás, amit 77 százalék választott. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást az újak közel kétharmada kötött. A személyre szólóak közül legkeresettebb a nyugdíj-, majd az elérésre szóló élet- és a vegyes életbiztosítás. Ezek aránya az új szerződések körében 24, 22, illetve 13 százalék.

Ugyanebben az időszakban a felnőtt lakosságot több fontos szempontból reprezentáló, személyesen megkérdezett 1000 emberből hat százalék közölte azt, hogy csökkentette vagy megszüntette kapcsolatát valamelyik biztosítóval.
Ez a mutató kedvezően változott, ugyanis 2000 negyedik negyedében még a válaszadók tíz százaléka szüntette meg valamilyen biztosítását.

Az ügyféli kapcsolatukat megszüntetőknél feltételezhető egyrészt, hogy közülük sokan álltak kapcsolatban több biztosítóval is, és azok számát csökkentették. Másrészt biztosítót váltottak, esetleg több biztosításuk közül szüntettek meg egyet vagy többet.
A kapcsolatot megszüntetők közül ugyanis 82 százaléknak most is van valamilyen érvényes biztosítással.
Összességében személyes biztosítással a megkérdezettek 37 százaléka rendelkezik. Zömük, 80 százalékuk egy biztosítási szerződést kötött, kettőt 16, míg a többiek hármat.

A személyre szóló biztosítások közül legelterjedtebb az elérésre szóló életbiztosítás, amely a személyükben biztosítottak 38 százalékának van. Közöttük az átlagot meghaladó részarányt képviselnek a 30-39 évesek, érettségizettek és diplomások, a havi nettó 80 000 forintnál magasabb jövedelmű háztartásban, továbbá a 20.000 lakosúnál nagyobb vidéki városban élők.

Ezután a nyugdíjbiztosítás következik 28, majd a vegyes életbiztosítás 18 százalékos részesedéssel.
Külön kérdés vonatkozott arra, hogy ki kötött utazáshoz baleset-, betegség- vagy poggyászbiztosítást az elmúlt év során. A kérdésre mindössze a válaszadók 9 százaléka mondott igent.

A háztartások közül 68 százalék rendelkezik valamilyen biztosítással. Közülük a felének egy, 37 százaléknak kettő, a többieknek pedig három ilyen szerződése van valamely biztosítónál.

A biztosított háztartások 58 százalékára kötöttek vagyonbiztosítást. Az országos mintához képest az otthonbiztosítással rendelkezők körében felülreprezentáltak a havi nettó 100 000 forint feletti jövedelemmel rendelkező háztartásokban, valamint a 20 000 lakosúnál nagyobb vidéki városban élők.
A GfK piackutatói feltették azt a kérdést is, hogy a következő két évben ki kötne valamilyen új biztosítást. A válaszadók 44 százaléka szándékozik valamilyen új biztosítást kötni. Legtöbbjük lakás-, otthonbiztosításban vagy elérésre szóló életbiztosításban gondolkozik. Figyelemre méltó, hogy az új biztosítást tervezők 82 százalékának van valamilyen biztosítása.

A biztosítást kötni kívánók inkább fiatalok és középkorúak, az országos mintához képest felülreprezentáltak körükben az érettségizettek, havi nettó 140 ezer forintnál nagyobb jövedelmű háztartásban, továbbá 5 000-50 000 lakosú településeken élők.

Feltették a GfK kutatása során azt a kérdést is, hogy ki, milyen forrásokból tájékozódik a biztosítókról, biztosításokról. A pálmát a tévé-reklám viszi el, hiszen minden második válaszadó említette. Barátok és ismerősök jelentik a második leggyakrabban említett forrást, maguk a biztosítók pedig harmadik helyen állnak ebben a rangsorban, míg negyedik a nyomtatott sajtóreklám.
Bajai Ernő