A jegybanknak várhatóan már nem kell újra kamatot emelnie, hogy egyensúlyban tartsa a piacokat –áll a Reuters legfrissebb elemzésében -,, de a következő hetekben az elemzők szerint nem is csökkenti fő kamatát, amely a legmagasabb a 2004-es EU-csatlakozók közt. Az elemzők továbbra is magasabbra várják az államháztartási hiányt idén és jövőre a kormány által prognosztizáltnál. Az inflációs előrejelzések a jósolt árfolyamszintek lejjebb kerülése ellenére sem emelkedtek jelentősen, és a jegybank inflációs célját továbbra is teljesíthetőnek véli a piac. A költségvetési sarokszámok fogadtatása azonban vegyes volt: vannak elemzők, akik a piaci árfolyamingadozások visszatérésétől tartanak.

(Megjegyzések: A felmérés eredményei jórészt tükrözik a kormány szerdai bejelentéseinek hatását a 2008-as eurobevezetésről és a 2004-es költségvetési tervekről. Számos részlet a költségvetésről azonban csak szerda késő délután került napvilágra, ezért a tervek megemésztéséhez valószínűleg további időre van szüksége a piacoknak.Júliustól az átlagos előrejelzés helyett az előrejelzések középértékét tekintjük piaci konszenzusnak, összhangban a G-7 országok indikátoraira vonatkozó előrejelzési gyakorlat változásával a Reutersnál)



A forint és az állampapírpiacok a következő hónapokban az elemzői előrejelzések szerint lassan magukhoz térnek júniusi árzuhanások után.

Az állampapírhozamok a jövő év végéig visszatérhetnek a korábban valószínűsített szintekre, az árfolyameséseknek a forintra gyakorolt hatását azonban tartósnak vélik az elemzők. Az árfolyamnak a következő másfél évre előrevetített pályája a júniusi és a júliusi felmérésekben mindösszesen több, mint öt százalékkal szállt lejjebb az euro ellen.

A konszenzus jelen pillanatban 261.50-es árfolyam az euro ellen augusztus végére – tehát valamivel erősebb a szerdai 263 körüli zárásnál -, 259.00 az év végére és 252.50 a jövő év végére. Ebből az látszik, hogy az elemzők többsége szerint csak az év vége felé erősödik vissza a forint a kormány és a jegybank által kívánatosnak tartott 250 és 260 közti sávba, és annak is csak a szélére.



Célkeresztben a költségvetés



A korábbi előrejelzésekhez képest gyengébb árfolyampálya nem vezetett az inflációs előrejelzések jelentős megugrásához.

Júliusra az éves visszatekintő infláció a konszenzus szerint tovább emelkedik, a májusi 3.6 százalékos mélypontról és a júniusi 4.3 százalékról 4.7 százalékra. Az előrejelzés ugyanakkor 2003 decemberre és 2004 utolsó hónapjára is 15 bázisponttal emelkedett: 4.9, illetve 4.3 százalékra. Az előző ugyan felette van az MNB 4.5 százalékos céljának, de a fő célnak tekintett 2004 végi horizonton az előrejelzés még mindig belül van a jegybank 2.5-4.5 százalékos célsávján.

Ennél jóval kevésbé optimista a piac az államháztartási hiány célokkal kapcsolatban. Voltak olyan elemzők, akik a pénzügyi piaci árzuhanások visszatérésétől tartva meglehetősen szkeptikusan fogadták a 2003-as és a 2004-es deficitcélok emelését a korábbi elképzelésekhez képest, a GDP 4.5 százalékáról 4.8 százalékra, illetve 3.5 százalékról 3.8 százalékra.

“A kormány és az MNB igazi bajt főznek,” – írta Christian Carrillo, a Barclays Capital londoni elemzője. “Ez ismét a következetlen gazdaságpolitika, ami további egyensúlytalanságot teremt. Hihetetlen, hogy kihagyták ezt az újabb alkalmat is, hogy zöldágra vergődjenek a piaccal.”

Más elemzők mégis a piacok lehiggadását tartják a valószínűnek, ugyanakkor a piac egésze a deficitcélok túllövésére számít: a konszenzus 2003-ra 5.4 százalék, 2004-re pedig 4.2 százalék. A túlszaladás az előrejelzésekből következtetve a várakozások szerint nem a téves 2004-es makrogazdasági feltételezésekből eredhet: a 3.6 százalékos jövő évi GDP-növekedési konszenzus, illetve a 4.3 százalékos átlag infláció előrejelzés közel állnak a kormány számaihoz: 3.5, illetve 4.5-5.0.



Euró-aggodalom



Több elemző szerint az államháztartási hiány körüli bizonytalanság életben tartja az aggodalmakat az eurocsatlakozási menetrend hitelessége körül is.

“Azt mondják, hogy egy választási évben elérik majd a három százalékos deficitcélt,” mondta Charles Robertson, az ING Bank londoni elemzője. “Magyarország sohasem szokta elérni a költségvetési célját választási évben. Miért hinné ezt el valaki?”

László Csaba pénzügyminiszter közlése szerint a kormány a tervezett 2004-es 3.8 százalékos szintről 2005-ben a GDP 2.8 százalékára, 2006-ban pedig 2.5 százalékra tervezi csökkenteni az államháztartás hiányát.

A felmérésben kevés elemző adott előrejelzést az euro bevezetésének várt időpontjára. Hat elemzőből négy reálisnak tartotta a 2008-as dátumot, közülük egy azonban inkább 2008 július 1-re számít, mint január 1-re, ketten pedig egy-két éves késést valószínűsítettek. Az eurozóna bővítése során még nem akadt ország, amely elvétette volna csatlakozási céldátumát.

Az európai árfolyamrendszerhez (ERM-2) való csatlakozást illetően hétből négy elemző tartotta reálisnak a kormány 2004-es előrejelzését, és hárman itt is egy-két éves csúszásra számítanak. Az ERM-csatlakozás időpontját és a forintparitás árfolyamát az új sávban az Európai Unióval egyetértésben határozhatja majd meg a kormány.

Az ERM-paritás előrejelzésére csak két elemző vállalkozott. Szerintük az eurorátát a jelenlegi paritásnál, 282.36-nál mintegy 10 százalékkal erősebb szinten, 252 körül állapítják majd meg.