Az államháztartás deficitje kissé emelkedett. A fogyasztói árak növekedési ütemének mérséklődése január-februárban folytatódott. A foglalkoztatottak száma változatlan, a munkanélküliség kissé nőtt. A bérkiáramlás továbbra is magas.

Az ipari termelés a tavaly januárihoz képest számottevő mértékben (4,7%-kal) emelkedett, a decemberi viszonylag magas szinthez képest azonban (a szezonális hatásokkal és a munkanaptényezővel korrigált index szerint) némileg csökkent. A tavaly januárhoz képest mutatkozó növekedés szinte kizárólagos forrása az export volt (a növekedés 7,9%). A belföldi kereslet két éve tartó stagnálása lényegében januárban is folytatódott. Ugyancsak folytatódott az ipar szerkezeti átalakulása, amelynek egyik fő sajátossága, hogy a gépipari ágazatok súlya tovább nőtt, miközben az ún. könnyűipari ágazatok (textília-, ruházatitermék-, lábbeli-, papírgyártás, kiadói tevékenység) elsorvadása januárban még szembetűnőbb. Az építőipar teljesítménye a két éve tartó dinamikus növekedés után, januárban gyakorlatilag változatlan szinten maradt. Mezőgazdasági termékekből lényegében ugyanannyit vásároltak fel, mint tavaly januárban.

A januári külkereskedelmi forgalom – euróban mérve – kissé mérséklődött a tavaly ilyenkorihoz képest. (Meg kell azonban jegyezni, hogy az eddigi tapasztalatok szerint az utólagos korrekciók nyomán mind az export-, mind az importadatok felfelé módosulnak.) Szakértői becslések szerint, amelyeket az iparstatisztika exportadatai is alátámasztanak, a korrigált export némi növekedést, az import pedig enyhe csökkenést mutat. Az áruforgalom negatív egyenlege csökkent.

A folyó fizetési mérleg januári hiánya azonos a tavalyival, az államháztartás január–februári deficitje azonban kissé emelkedett. A deficit növekménye, meghatározóan a finanszírozás sajátosságaival összefüggésben a társadalombiztosítási alapokban jelent meg. A fogyasztói árak növekedési ütemének mérséklődése január-februárban folytatódott, több tényező azonban a folyamat kifulladását jelzi. Erre utal a termelői árak alakulása az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban egyaránt. A foglalkoztatottak száma nem változott, a munkanélkülieké emelkedett. A reálkereset az előző év azonos időszakához képest 18%-kal lett nagyobb. A magas növekedésben az is szerepet játszott, hogy az év végi juttatások (pl. 13. havi kereset) kifizetése az idén nagyobb részben húzódott át januárra, mint tavaly.