A lakásépítés jelentős mennyiségi növekedésével annak szerkezete is lassan tovább mó-dosult. A vállalkozások kétszer annyi lakást építtettek, mint az előző évben s ezek a lakások többszintes, többlakásos épületekben, értékesítési céllal épültek építőipari vállalkozások ki-vitelezésében.

Ennek megfelelően visszaszorult a lakosság építtetői, s építői szerepe, s ugyanígy a családi házas építési forma. A lakások 74%-át építtették természetes személyek, s 22%-át vállalkozások, a tavalyi 83–14%-os arányokkal szemben. Állami, önkormányzati szerv több mint 300 lakásnak volt az építtetője, s ugyanennyi lakás épült különböző szerve-zetek, illetve magánszemélyek közös beruházásában megvalósuló épületben. Értékesítésre most kétszer annyi lakást szántak, mint 2000-ben (6200 lakást), de még nagyobb arányban növekedett a szolgálati használatra és a bérbeadásra épített lakások száma is. A lakosság saját használatára egyre nagyobb lakásokat építtet – 2001-ben átlagosan 106 m2-eseket –, ugyanakkor értékesítési, vagy bérbeadási céllal történő építkezésnél az átlagos alapterület nem haladja meg a 70 m2-t, s az ilyen lakásoknak növekedett a száma és a részaránya is a 2001. évi építésben. Ez okozza, hogy az összes használatba vett lakás átlagos alapterülete 2 m2-rel kevesebb, mint az előző évben, 97 m2.

A befejezett lakások száma a fővárosban és a városokban átlag feletti növekedést mutat (42, ill. 40%-os), a községekben 14%-os volt. Hasonló különbséget jeleznek a kiadott új la-kásépítési engedélyek is, amelyek Budapesten és a városokban az átlagos ütemnél jobban növekedtek (22, ill. 15%-kal), a községekben azonban 11%-kal csökkentek a 2000. évi ada-tokhoz képest. Míg a használatba vett lakások száma 2 megye kivételével (Csongrád és Tol-na megyékben 2, ill. 12%-os csökkenés következett be) mindenütt több volt, mint az előző évben, az új lakásépítési engedélyek száma ennél változatosabb területi képet mutat. Vannak megyék, melyek 1998 után évről évre – s így 2001-ben is –, legalább 20%-os növekedést értek el (2000-ben nem volt ritka az 50% feletti növekedés), máshol viszont az építési kedv 1999-ben és 2000-ben tapasztalt erőteljesen fellendülését 2001-ben már nem tudták felül-múlni, több megyében nem sikerült megközelíteni a lakásépítési engedélyek 2000. évi na-gyon magas számát. Borsod-Abaúj-Zemplén az egyedüli megye, ahol évek óta az országos tendenciákkal ellentétes folyamat játszódik le, folyamatos visszaesés mutatkozik az új en-gedélyek számában.

2001-ben – az előző évhez hasonlóan – több mint 1000 új üdülőegység épült. Az üdülő-építésben inkább az új engedélyezések terén történt változás. Új építésekre jóval több enge-délyt kértek, mint 2000-ben: 1200 üdülőépületben 1800 üdülőegység építése kezdődhetett el 2001-ben. Az előző évihez képest 55%-kal több új üdülőegység építése egyben azt is jelenti, hogy nemcsak a lakásépítésben, hanem az építkezés ezen területén is növekedni fog a több egységet befogadó épületek aránya.

2001-ben 6600 lakás szűnt meg, 9%-kal több, mint 2000-ben. A megszűnések leggyako-ribb okaként szereplő avulás és lakásépítés mellett ebben az évben az árvíz okozta elemi csapás is jelentős tényezővé vált, országos átlagban a lakásmegszűnések több mint egyötödét ez okozta. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében szűnt meg a legtöbb lakás – az összes meg-szűnt lakás 24%-a – , ahol közel 1100 lakást az árvizi károk tettek lakhatatlanná. Országos átlagban az új lakások közel egynegyedének kellett pótlási célokat szolgálnia, de ez az arány megyénként nagyon eltérő. Míg 7 megyében 10–12%-os ez az arány, Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legkedvezőtlenebb, 84%-os, s Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is 64–66%.

2001-ben 24 ezer lakóépületre, 1200 üdülőépületre és közel 14 ezer nem lakóépületre adtak ki új építési engedélyt. A lakóépületek száma 7%-kal kevesebb, mint az előző évben, de 9%-kal nagyobb beépített lakásterületet jelent. Ezen belül a 3 és többlakásos épületeknek mind a száma mind az alapterülete másfélszeresére növekedett. A nem lakóépületek alapte-rülete is 9%-kal nőtt, legdinamikusabb a változás a mezőgazdasági célt szolgáló épületeknél; a tavalyi 470 ezer m2 helyett 2001-ben több mint 700 ezer m2 beépítésére kértek engedélyt.