Az árfolyamindexek alapján a forint az első negyedévben 4%-kal, a másodikban 2%-kal volt erősebb, míg a harmadik negyedévben 3%-kal gyengébb, mint az előző év azonos negyedévében. A forgalomban meghatározó súlyú euróval szemben a forint átlagárfolyama 2003 első negyedévében stagnált, a másodikban 1, a harmadik negyedévben pedig 6%-kal csökkent. A mintegy 14%-os arányt képviselő dollárhoz képest ugyanezekben az időszakokban a forint árfolyama magasabb volt, mint egy évvel koráb­ban, az első és a második negyedévben mintegy 17-18%-kal, míg az utolsó negyedévben csupán 7%-kal.

A kivitel volumene az előző év azonos időszakához képest minden negyedévben bővült: az első negyedévben 3, a másodikban 1%-kal, míg a harmadik negyedévben 10%-kal. Ezen belül a videojátékokat tartalmazó feldolgozott termékek forgalma az első két negyedévben – a magas bázishoz viszonyítva – mintegy 10%-kal maradt el az előző év azonos időszaki szinttől. A harmadik negyedévben – a bázishatás megszűnésé­vel – 6%-os növekedés következett be. A gépek és szállítóeszközök kivitele mindhárom negyedévben meghaladta a bázisidőszaki szintet: az első és a harmadik negyedévben 13, illetve 11%-kal. Az április–júniusi időszakban – szintén a magas bázisidőszaki exportnak betudhatóan – mérsékeltebb, 7%-os növekedés következett be.

Az időszak egészét tekintve a kivitel volumene 5%-kal nőtt: ezen belül a forgalomból közel 75%-kal részesedő Európai Unióba ennél mérsékeltebben, 2%-kal. A tagállamokba irányuló gépexport mintegy 7%-kal haladta meg a 2002. január–szeptemberi szintet: jelentősen bővült az energiafejlesztő gépek, az irodagépek, valamint a villamos gépek kivitele. Az országcsoportba irányuló feldolgozott termékexport ezzel szemben 10%-kal visszaesett. Csökkenő mértékben ugyan, de továbbra is érezteti hatását a video­játék-termelés és -export 2002. júniusi be­szüntetése. Az élelmiszerexport 9%-kal emelkedett. Jelentős bővülés következett be a hús és húskészítmények, a zöldség és gyümölcs, valamint az állati takarmányok forgalmában. A gabonaexport ezzel szemben visszaesett: búzából a 2002. január–szeptemberi mennyiség alig több mint 40%-át, kukoricából pedig mintegy 80%-át szállítottuk az Európai Unióba.

A közép- és kelet-európai országokba irányuló kivitel 18%-kal nőtt. Az országcsoport exportrészaránya ezzel párhuzamosan 2 százalékponttal 16%-ra emelkedett. A gépek és szállítóeszközök forgalma 46%-kal haladta meg a bázisidőszaki szintet. (Forintértékét tekintve több mint kétszeresére nőtt az Oroszországba, valamint Szlovákiába irányuló gépkivitel.) Az árufőcsoporton belül az energiafejlesztő gépek, valamint a közúti járművek forgalma több mint 40%-kal bővült, a villamos gépeké közel 50%-kal, míg a mobiltele­fonokat is tartalmazó híradás-technikai termékek exportja több mint 80%-kal haladta meg­ a 2002. január–szeptemberi szintet. Az élelmiszerek forgalma – elsősorban a gabonaexport megélénkülése kö­vetkeztében – az előző év azonos időszakához viszonyítva 4%-kal emelkedett.

A fejlődő országokkal lebonyolított export volumene szintén számottevően nőtt, 16%-kal. A forgalom 72%-át kitevő gépek és szállítóeszközök körében 22%-os volumenbővülés következett be: az irodagépexport drasztikus (közel 70%-os) visszaesését a híradás-technikai eszközök forgalmának több mint 100%-os növekedése ellensúlyozta. A dinamikus forgalombővülés ellenére a fejlődő országokba irányuló kivitel csupán 4%-kal ré­szesedik az exportból.

A behozatal volumene 2002. negyedéveihez viszonyítva folyamatosan bővült, az első negyedévben 5%-kal, a másodikban 9%-kal, a július–szeptemberi időszakban pedig 14%-kal. Ugyanilyen növekedés tapasz­talható mind­három, a forgalom szempontjából meghatározó árufőcsoportnál, a gépek és szállítóeszközök, a feldolgozott termékek, valamint az energiahordozók forgalmában is.

Az időszak egészét tekintve a forgalom bővülése 9% volt: az Európai Unióból származó import 6%-kal, míg a 18%-os forgalmi súlyú közép- és kelet-európai, valamint az importból közel ugyanilyen arányban részesedő fejlődő országok esetében 12, illetve 16%-kal nőtt a behozatal. Az Európai Unióból származó gépimport 6%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet: számottevően bővült az energiafejlesztő gépek, a közúti járművek, valamint a szivattyúkat és kompresszorokat tartalmazó általános rendeltetésű gépek forgalma, míg a villamos készülékek importvolumene az előző év azonos időszaki szinten stagnált. A feldolgozott termékek forgalma 5%-kal bővült: a legjelentősebb, közel 20%-os növekedés a gyógyszerimportban volt, emellett nőtt a műanyag alapanyagok és késztermékek, a papíráruk és a fémtermékek forgalma is. A textilfonalak és szövetek behozatala viszont mintegy 7%-kal csökkent.

A Közép-és Kelet-Európából származó importban 18%-kal nőtt a gépek és szállítóeszközök, valamint 12%-kal a feldolgozott termékek és az energiahordozók behozatala. A gépimporton belül az energiafejlesztő és a villamos gépek, a feldolgozott termékek közül a nyomdai termékek, a ruházati cikkek és a műanyag-késztermékek forgalma nőtt számottevően. Az energiahordozók közül a földgáz importja közel 20, a nyers kőolajé 5%-kal haladta meg az egy évvel azelőtti mennyiséget.

A fejlődő országokból származó import mintegy 70%-ban villamos készülékekből, irodagépekből és híradás-tech­nikai eszközökből tevődött össze. Az első két árucsoport forgalma néhány százalékkal elmaradt az előző év azonos időszaki szinttől, míg a híradás-technikai eszközöké – az exporthoz hasonlóan – közel 100%-kal nőtt.

A negyedéves külkereskedelmiár-indexek júniusig az exportban és az importban egyaránt az árfolyamindexhez közeli forintárszínvonal-változást mutattak, ami azt jelenti, hogy a külkereskedelmi forgalom az előző év azonos időszaki devizaárszinten bonyolódott le. A harmadik negyedévben – a gépek és szállítóeszközök árszintcsökkenése következtében – a kivitel devizaárszintje 3%-kal, a behozatalé 2%-kal csökkent.

A 2003. január–szeptemberi kivitel forintban mért árszínvonala a gépek és szállítóeszközök körében 4%-kal csökkent. Ezen belül a fejlődő országokba irányuló kivitel árszintje – döntően az alacsony dollárárfolyam hatására – 10%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A feldolgozott termékek, az élelmiszerek, italok és dohánytermékek kivitele 2%-kal magasabb forintárszinten bonyolódott le, mint 2002 január–szeptemberében. Behozatalban a gépek és szállítóeszközök árufőcsoportban szintén 4%-os volt az árszintcsökkenés. Ezen belül az Európai Unióból származó gépimport árszínvonala nem változott. Ebben az is szerepet játszott, hogy a forgalom mintegy 90%-a erősödő devizában, euróban bonyolódott le. Energiahordozó-importunk árszínvonala 5%-kal magasabb volt, mint 2002 január–szeptemberében. Ezen belül mind a kőolaj, mind pedig a földgáz átlagára közel 4%-kal, a kőolajtermékeké ennél jelentősebb mértékben nőtt.

Megjegyzés: A KSH évközi tájékoztató kiadványaiban közölt, az iparstatisztika és a külkereskedelem-statisztika szerinti exportértékesítési volumenindexek a 2003. év eddig eltelt időszakában a korábbi­akban megszokotthoz képest nagyobb mértékben térnek el egymástól. Az eltérések okainak feltárása megtörtént, az ezzel kapcsolatos tájékoztató 2003. november 14-én megjelent – Ipar, 2003. szeptember című gyorstájékoztató – függelékében és a KSH internetes honlapján található.

Kapcsolódó, letölthető táblázatok (Word formátum)

Kapcsolódó táblázatok -Excel