A több mint egy éve tartó folyamatos növekedés a második félévben erőteljesebbé vált, amikor megjelentek a termelés bővüléséhez közvetlenül kapcsolodó tételek is. A külkereskedelmi mérleg csaknem egész évben romló tendenciát mutatott, hiánya tartósan magas volt.

Az árszint változása a 2003. év egészét tekintve nem befolyásolta számottevően a volumenfolyamatokat, becslésünk szerint mintegy 10%-os export- és 11%-os importvolumen-növekedéssel lehet számolni. A forint árfolyama az év során kismértékben (1%-kal) gyengült, ami az euróhoz viszonyított 4%-os leértékelődésből és a dollárhoz mért 13%-os erősödésből adódott.

Az export-import-forgalom dinamikájában éves szinten mért 1,8 százalékpontos eltérésben döntő szerepe volt az első félévi – ezen belül is a második negyedévi – folyamatoknak, amikor 5 százalékpontot megközelítő különbség mutatkozott az import javára. A második félévben jelentős változás kö-vetkezett be: az erőteljes exportnövekedés éves szinten az olló jelentős szűkülését eredményezte.

A behozatal január–augusztusi időszakban tapasztalt növekedését elsősorban a fogyasztási és beruházási célokat szolgáló termékforgalom alakulása alapozta meg. A fogyasztási cikkeken belül jellemzően a személygépkocsik, a gyógyszerek és a mobiltelefonok behozatala emelkedett. A beruházási célú behozatalban az általános rendeltetésű gépek és a speciális szakipari gépek forgalma emelkedett ki. Az év utolsó harmadában ezzel szemben a fogyasztási és beruházási célú import növekedését jóval megha-ladó, a termeléshez és összeszereléshez kapcsolódó behozatali bővülés volt tapasztalható. A termelési cé-lú behozatal esetén a gépipari termékek közül az energiafejlesztő gépek és a híradás-technikai berende-zések importtöbbletét lehet kiemelni. A szeptember–decemberi időszakban az import forintértéke 17, az exporté pedig 20%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A forgalom bővülési üteme az utolsó negyedév egyes hónapjaiban kivitelben és behozatalban egyaránt jelentősen fokozódott, s az export növekedésének üteme mindhárom hónapban meghaladta az importét. (Megjegyezzük, hogy a változás igen alacsony bázishoz képest következett be, 2002 utolsó negyedévében a kivitel az éves átlag alatt alakult). Az exportnövekedésben szerepet játszott a legnagyobb részesedéssel bíró gépek és szállítóeszközök árufőcsoport dinamikus növekedése, valamint az, hogy a feldolgozott termékek első félévi csökkenését követően az éves export bázisszinten alakult. A videojáték exportjának megszűnését jelentős mértékben ellensúlyozta a gyógyszerek, illetve a szakmai, tudományos és ellenőrző gépek kivitelének növekedése.

A külkereskedelmi mérleg csaknem egész évben romló tendenciát jelzett. 2003. évben az importra jutó export értéke 89,9%-os volt, ez a megelőző két évhez viszonyítva a legalacsonyabb arány. Az előzőekben bemutatott éven belüli folyamatok alakulását jól mutatja a fenti arány javulása: az első félévi 89,2% után a harmadik negyedévben 89,7%-ra, majd a negyedik negyedévben 91,4%-ra emelkedett.