A világgazdaság fejlett térségeiben a múlt év második felében kialakult recesszió ez év elején elérte a mélypontját, a konjunktúraelemzők a gazdaság közeli élénkülésére számítanak. Ezt a feltételezést többek között a bizalmi index javulására és a kedvezőbb termelői várakozásokra alapozzák, továbbá ez irányba mutat a munkanélküliségi ráta némi csökkenése is. Az élénkülésre utaló jelek a külkereskedelmi forgalomban és az ipari termelés alakulásában február végéig még kevéssé érvényesültek, inkább az eddigi mélypont körüli stagnálás a jellemző. Az USA ipari termelése januárban és februárban egyaránt számottevően alatta maradt az előző év azonos hónapjában mért szintnek, a csök-kenés mértéke azonban kissé mérséklődött. Az Európai Unió ipari termelése is a tavalyi szint alá esett. Magyarország fő gazdasági partnereinél, Németországban és Ausztriában a recesszió mélyebb az EU-át-lagnál.

A CEFTA-országcsoportban – Lengyelország kivételével – az ipari termelés nem csökkent a tavalyi szint alá, de a növekedés üteme számottevően mérséklődött, illetve a termelés a tavaly január-februári szint körül van. Februárban az országok többségénél élénkülés mutatkozott.

Magyarországon az ipari termelés a tavaly év eleji magas szinthez képest gyakorlatilag stagnált, a múlt év végére kialakult alacsonyabb szinthez mérten valamivel emelkedett. A belföldi értékesítés to-vábbra is csökkent, az export februárban kissé emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az ipari ex-port a nagyvállalatok körében élénkült, a kis- és középvállalatokéban azonban csökkent. Ez utóbbi vál-lalatcsoportot feltehetően érzékenyebben érintette a forint felértékelődésével együtt járó jövedelmezőség-romlás. Az építőiparban folytatódott, sőt februárban erősödött az élénk termelésnövekedés. A mező-gazdaságban kissé emelkedett a felvásárolt termékek mennyisége.

Az ország külső és belső pénzügyi egyensúlya az év első két hónapjában erősödően romló tendenci-át mutatott. A folyó fizetési mérleg hiánya február végén háromszor akkora volt, mint tavaly, de a két évvel korábbi passzívumnak is a két és félszeresét tette ki. Az államháztartás január-márciusi deficitje ugyancsak kiugróan magas volt. (A tavalyinak több mint négyszerese.) A központi költségvetés I. ne-gyedévi hiányának összege megközelíti az éves előirányzat 40%-át.

A foglalkoztatottak száma kissé csökkent. A csökkenés a versenyszférában következett be, amit mérsékelt a költségvetési és a nonprofit szférában bekövetkező létszámbővülés. A munkanélküliek száma tovább csökkent. Nagymértékben nőttek a reálkeresetek és a kiskereskedelmi eladások.
Az infláció mérséklődése folytatódott. A fogyasztói árak emelkedése valamennyi kiadási főcsoport-ban már két egymást követő hónapban (februárban és márciusban) „egyszámjegyű” volt.