A gazdaság növekedése a III. negyedévben – a mezőgazdasági visszaesés ellenére – gyorsult. A foglalkoztatottság nőtt, a munkanélküliség csökkent. A belföldi felhasználás színvonala és növekedési üteme is magasabb a termelésénél. A háztartások fogyasztásának gyors növekedése mellett élénkültek a beruházások. Az év eddig eltelt időszakában a fogyasztói áremelkedés lassúbb volt, mint tavaly.. A GDP az I. negyedévi 2,7%-os és a II. negyedévi 2,4%-os növekedés után a III. negyedévben 2,9%-kal volt nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában.

A három árutermelő gazdasági ág (az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság) teljesítménye eltérően alakult.

Határozott élénkülés tapasztalható a nagy gazdasági súlyt képviselő iparban. Az ipari bruttó termelés a III. negyedévben közel 7%-kal emelkedett a múlt év azonos időszakához képest. Ez a növekedési ütem magasabb, mint amit az idei év első félévében elért az ipar, és meghaladja a tavaly III. negyedévi mértéket is.

Az ipar fejlődése továbbra is meghatározóan az exporton alapult, a termelés növekményének túlnyomó részét a külföldi piacokon értékesítették, miközben a belföldi eladás alig változott. Az év elejétől eltelt kilenc hónapos időszak egészében az ipari export 7,9%-kal, a belföldi eladás mindössze 0,6%-kal haladta meg a tavalyit. (2002-ben 4,6%, illetve 0,4% volt a két megfelelő adat.) Az ipari értékesítés szerkezetére ez a hosszabb idő óta jellemző tendencia szeptemberben annyiban módosult, hogy 5,4%-kal többet értékesítettek a belföldi piacokra is.

Az élénkülés az ipar egyre több ágazatára terjed ki. Az I. félévben a 14 feldolgozóipari ágazat közül nyolcban csökkent vagy stagnált a termelés. A III. negyedévben azoknak az ágazatoknak a száma, amelyek termelése nem érte el a tavalyit vagy stagnált, négyre csökkent. Ez utóbbi csoportba tartozik a textilipar, a lábbeligyártás, a vegyiparból a kőolaj-feldolgozás és az „egyéb” ágazat. Mivel ennek a négy ágazatnak a feldolgozóipari termelésben képviselt aránya mindössze 8-9%, a feldolgozóipar túlnyomó részére a növekedés a jellemző. A feldolgozóipar 6 ágazatában, amelyek a termelés közel kétharmad részét adták, 5% feletti volt a növekedés üteme.

Az ipari termelékenység (a bruttó termelés alapján számítva) mind az I–III. negyedéves időszak egészében (7,3%), mind a III. negyedévben (9,1%) gyorsabban nőtt, mint maga a termelés. Az iparban foglalkoztatottak bruttó reálkeresete január–szeptemberben 4,6%-kal lett nagyobb az egy azelőttinél.

Az építőipar I–III. negyedévi teljesítménye kissé (1,8%-kal) alatta maradt a tavalyinak. A csökkenés kiugróan magas bázishoz képest következett be. A III. negyedévben az építőipari vállalkozások már tartani, sőt kissé növelni tudták a tavalyi kiemelkedően magas teljesítményüket.

A mezőgazdasági termelés az idei súlyos aszálykár következtében a tavalyi alacsony szintet sem éri el. A veszteség a kalászos gabonáknál legsúlyosabb, ahol a termésmennyiség 25%-kal kisebb a múlt évinél. A szarvasmarha-állomány enyhe csökkenése a legutóbbi, augusztusi állatszámlálás adatai szerint az idén is folytatódott. A sertések száma a tavalyi közel 7%-os növekedés után, az idén 2,2%-kal csökkent. Baromfiból az idén többet tartottak, mint a múlt évben.

Mezőgazdasági termékekből január–szeptemberben kissé (2,7%-kal) többet vásároltak fel, mint az előző év azonos időszakában. A mezőgazdaság két nagy területén a növénytermesztésben és az állattenyésztésben eltérően alakult az értékesítés; növényekből csökkent az eladott termékek mennyisége (összességében 2%-kal), az állattenyésztés pedig növelte eladásait (6%-kal). Különösen a vágósertésnél tapasztalható a felvásárolt mennyiség rendkívül magas (23%-os) növekedése. Ugyanakkor a baromfifelvásárlás stagnált, állati termékekből pedig kevesebbet értékesítettek, mint tavaly, elsősorban a tejeladás csökkenése miatt.

A III. negyedévben a GDP termelése és felhasználása között kialakult aránytalanság valamelyest mérséklődött ugyan, de továbbra is nagy. A GDP növekedésében felhasználási (keresleti) oldalról meghatározó szerepe van a lakosság fogyasztásának. A lakossági fogyasztás alakulásával kapcsolatban álló adatok arra utalnak, hogy a növekedés üteme a III. negyedévben mérséklődött, de így is nagyobb, mint a GDP-é. A reálkereset az I. negyedévi közel 13,9%-os, a II. negyedévi 12,7%-os növekedés után a III. negyedévben 9,5%-kal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. A kiskereskedelmi eladások volumennövekedése valamelyest csillapult az év folyamán, de a III. negyedében is meghaladta a 8%-ot.

A GDP felhasználásának másik nagy tétele az állóeszköz-felhalmozás szerényebb ütemben növekedett, mint a múlt évben, struktúrájában azonban az év folyamán megerősödtek a kedvező irányú – a gazdasági dekonjunktúrából való kibontakozást segítő – változások. A nemzetgazdaság teljes beruházása a III. negyedévben 4,4%-kal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában.

Az export és így a külgazdasági egyensúly szempontjából is különleges fontosságú feldolgozóiparban tavaly még a kockázatkerülő beruházási magatartás volt az általános. 2002. január–szeptemberben 11%-kal, a III. ne-gyedévben 15%-kal kevesebbet fordítottak fejlesztésre a feldolgozóiparban, mint a megelőző évben. Ezzel szemben az idén az I–III. negyedévben 13%-os, a III. negyedévben 27%-os volt a feldolgozóipari beruházások növekedése, különösen a gépberuházások nőttek dinamikusan.

Az ország külkereskedelmi forgalma az év folyamán élénkült. Az árukivitel volumene a I–III. negyedévben 5%-kal, ezen belül a III. negyedévben 10%-kal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában.

Az árubehozatal növekedési üteme meghaladta a kivitelét, az I–III. negyedévben 9%-kal, a III. negyedévben közel 14%-kal több árut hoztak be, mint tavaly. Az import javára mutatkozó ütemkülönbség következtében a külkereskedelem negatív egyenlege az I–III. negyedévben a tavalyi 2,1 milliárd euróról 3,6 milliárdra emelkedett.

Az import erőteljes növekedése továbbra is a fogyasztási célú (elsősorban a gépkocsi) behozatal, továbbá az ipari termelést szolgáló beruházási javak importjának növekedésével függ össze, hozzájárult továbbá az energiahordozók behozatalának mennyiségi növekedése és drágulása is. Ugyancsak növelte a behozatalt az utóbbi hónapokban felfutó kivitel importigénye, valamint az a tény, hogy a rendelésállományok szerint az exportkilátások továbbra is kedvezőek.

A folyó fizetési mérleg I–III. negyedévi hiánya a tavalyi 1,5 milliárd euróról 3,5 milliárd euróra emelkedett. A hiány növekményéhez a külkereskedelmi áruforgalom egyenlegének romlása kétharmad részben járult hozzá, mintegy harmada pedig a szolgáltatások külkereskedelmi forgalmában keletkezett. A folyó fizetések I–III. negyedévi hiányának mindössze 20%-a finanszírozható nem adóssággeneráló forrásokkal. Tavaly ez az arány 55% volt.

A gazdaság reálfolyamataiban kialakult egyensúlyhiány következményeként magas és növekvő az államháztartás deficitje. Október végéig, tíz hónap alatt a konszolidált hiány (helyi önkormányzatok nélkül) 879 milliárd forintot tett ki, ami 77 milliárd forinttal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban volt. Az államháztartás bevételei és kiadásai folyó áron közel azonos mértékben (12,2%-kal, illetve 11,9%-kal) nőttek. A deficit több mint kétharmad része a központi költségvetésben jelent meg.

A tavalyitól eltérően idén január–szeptemberben az ipari és a mezőgazdasági termelői árak színvonala emelkedett. Az építőipari árszínvonal a múlt évben is nőtt, de idén jobban. Az exportált és az importból származó javak árszínvonala csökkent. A fogyasztói árak január–októberben kevésbé emelkedtek, mint egy évvel azelőtt. Az ipari termelői árak emelkedése egyrészt a belföldi értékesítés árainak tavalyinál magasabb növekedési ütemével, másrészt az exportértékesítési árak kisebb mértékű csökkenésével függött össze. Hátterében a világpiaci energiaárak növekedése és a forintnak a tavalyinál kisebb felértékelődése áll, a mezőgazdasági termelői árakéban pedig elsősorban a gabonatermést csökkentő aszály. A múlt évinél mérsékeltebb fogyasztóiár-emelkedés egyrészt azzal magyarázható, hogy a mezőgazdasági termelőiár-emelkedés csak az utóbbi pár hónapot jellemezte, másrészt az importárak csökkentek. Ezt a hatást részben ellensúlyozta az ipari termelői árak tavalyinál jóval gyorsabb emelkedése a belföldi értékesítésben. A fogyasztói kereslet tavaly is, idén is élénk volt, így az áremelkedéseket hasonló módon ösztönözte.

Január–októberben a fogyasztói árak növekedése 4,5%-ot, tavaly ilyenkor 5,4%-ot tett ki az előző év azonos időszakához képest. Az év első tíz hónapjában a szeszes italok, dohányáruk 10,8, a háztartási energia 6,4 és az egyéb cikkek, üzemanyagok 4%-os áremelkedése magasabb volt a tavalyinál, a szolgáltatások 5,8, a ruházkodási cikkek 2,8, az élelmiszerek 2,3%-os árnövekedése alacsonyabb. A tartós fogyasztási cikkek árcsökkenése a tavalyinál kisebb, 1,4%-os volt.

2003. augusztus–októberben folytatódott a foglalkoztatottság első negyedévtől tartó emelkedése, és a munkanélküliség csökkenése. A foglalkoztatottak száma 3 millió 973 ezer, a munkanélkülieké 237 ezer fő volt, 80 ezerrel több, illetve 6 ezerrel kevesebb az egy évvel azelőttinél.

A foglalkoztatási arány 50%-ról 51%-ra nőtt, a munkanélküliségi ráta 5,9%-ról 5,6%-ra csökkent.

A nemzetgazdaságban 2003. január–szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete 130 900 forint, a nettó átlagkereset 85 600 forint volt. A havi bruttó átlagkereset 13,5%-kal, a nettó átlagkereset 17%-kal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest. A költségvetési szféra magas kereseti dinamikája fékeződött, mivel az előző év szeptemberében végrehajtott közalkalmazotti keresetnövelő intézkedések áthúzódó hatása idén szeptember hónaptól már nem érvényesült.

A reálkeresetek a fogyasztói árak 4,4%-os növekedését figyelembe véve idén az első háromnegyed évben 12,1%-kal nőttek.

2003. szeptember végéig 15 400 lakást vettek használatba, 2%-kal kevesebbet, mint az előző év hasonló időszakában. Az első félévi 8%-os csök-kenés után a III. negyedévben 9%-kal nőtt az átadott lakások száma. A házilagos kivitelezéssel felépített lakások száma az első háromnegyedévben 10%-kal emelkedett. Az átlagos alapterület 1%-kal, 98m2-re nőtt. A kiadott építési engedélyek száma 15%-kal, 41 ezerre emelkedett.