Rangsorolva értékelte a hazai középvállalatokat az Ecostat minap nyilvánosságra hozott elemzése. A nyár közepe óta ismert és fokozatosan "működésbe léptetett" megszorítási kormányzati program okán voltaképpen nem várt folyamatnak lehetünk tanúi az Ecostat-adatok alapján. Így például kiderül, hogy 2006 szeptemberében a legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma 0,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a versenyszféra létszáma 0,9%-kal növekedett, a költségvetésé 3%-kal mérséklődött. A múlt év kilencedik hónapjában - ez már nem okozott meglepetést - a bruttó nominális átlagkereset 7,1%-kal emelkedett, ezen belül a vállalkozásoknál 7,6, a költségvetési szerveknél 6,9%-os növekedést mértek. Ugyancsak szeptemberben ugyancsak a középvállalati körben a bruttó átlagkereset 161000 forint volt, ami a versenyszféra 156000 forintos, valamint a költségvetési terület 174500 forintos átlagából adódott. A nemzetgazdaság egészében 2006 első kilenc hónapjában a fizikai foglalkozásúak átlagos keresete 108800 forint volt, míg a szellemi foglalkozásúak 232900 forintos átlagos keresetre tettek szert. A nemzetgazdasági nettó átlagkereset ugyanebben az időszakban 109500 forintot tett ki, ami 8%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A január-szeptemberi  reálkereset - 3,1%-os inflációs ráta mellett - 4,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az Ecostat előrejelzése szerint 2007 áprilisában a költségvetésben 3%-os, a versenyszférában pedig 7,1%-os keresetemelkedés várható az előző év azonos időszakához képest. Ugyanebben az időszakban a nemzetgazdaság egészében a bruttó átlagkereset 5,8%-kal növekedhet.

A konjunktúrakutató intézet egyébiránt rendszeresen elemzi a középvállalati kört, ezúttal is azt ismerteti, hogy a "közép-top" száz vállalkozása átlagosan 150 főt foglalkoztat, amely másfélszerese a középvállalati átlagnak. Az utóbbiaknál az egy foglalkoztatottra jutó GDP jelentős növekedés után 2005-ben 4,1 millió forintot ért el, a "százak" pedig ennek több mint háromszorosát teljesítették. A GDP növekedése dinamikus volt, mértéke megegyezett az exportteljesítmény emelkedésével (12,7 százalékkal). Adózás előtti eredményük a feldolgozóipari topcégeknél 13 százalékkal bővült. A ranglistán szereplő többi 50 vállalkozás közül a kereskedelmiek és a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatást végzők átlagosan nem tudták nyereségüket növelni.

Tavaly a valamivel több mint 800 külföldi tulajdonú közepes vállalkozás egy alkalmazottra jutó GDP értéke 8,1 millió forint (32,2 ezer euró) volt, ennek kevesebb, mint felét (15,2 ezer eurót) a személyi jellegű ráfordítások tették ki. Az EU-ban általánosan elfogadott mutató, amely 100 euró személyi jellegű ráfordításokra jutó hozzáadott értéket méri, 212 értéket vett fel. Mivel a számláló egyik része tartalmazza a nevezőt is, így 100-at levonva azt kapjuk, hogy a bruttó működési eredmény értéke meghaladja a bruttó munkajövedelemét. A közepes vállalatok hazai tulajdonú nyereséges csoportjában ez a mutató tavaly 186 volt. Ezt az indikátort a bérekkel korrigált termelékenységnek is nevezik, amely a termelékenység (és egyben a jövedelmezőség) legelfogadottabb mutatója. Mint dimenzió nélküli szám alkalmas az országok, ágazatok, vállalati méret eltéréseiből adódó problémák kiküszöbölésére. Jelen esetben a 2005. évi hazai tulajdonú középvállalatok 186-os mutatója persze nemcsak a külföldiek 212-es értékéhez képest alacsony, hanem a nevezőben szereplő bruttó munkajövedelem is jóval kevesebb. Nevezetesen a hazai cégek átlagosan fele annyi bért tudnak kifizetni, mint a külföldi tulajdonú közepes vállalkozások.