2024-ben lépett életbe Magyarországon a Minimumadó törvény, amely kötelezi a 750 millió eurót meghaladó bevételű multinacionális vállalatcsoportokat a globális minimumadó megfizetésére. A konferencia iránti nagy érdeklődés ugyanakkor kétségtelenül alátámasztja – és a WTS Klient nem reprezentatív, online felméréséből is kiderült: a vállalatvezetők egy jelentős része, közel egyharmada még abban sem biztos, hogy cégük az új adónem, a globális minimumadó hatálya alá tartozik-e.

„A felmérésünk szerint körülbelül ugyanekkora arányban vannak azok a szakemberek, akik egyáltalán nem érzik magukat felkészültnek a témában, és azok is, akik arról sem tudtak, hogy az érintett cégeknek év végéig adatot kell szolgáltatniuk. A válaszadók 70 százaléka szerint a globális minimumadó szabályrendszere az átlagosnál bonyolultabb, és közülük is 22 százalék véli úgy, hogy az rendkívül bonyolult” – ismertette a gyorsfelmérés eredményeit a konferencia elején Szadai András, a WTS Klient adózási üzletágát vezető partnere, a rendezvény házigazdája.

Megnyugtató fejlemények

Bár a bejelentés határideje, december 31. vészesen közeleg, és az ehhez szükséges GloBE adatlap csak nemrég – mondhatjuk, az utolsó pillanatban – jelent meg a NAV honlapján, ráadásul a mulasztási bírság elérheti akár az 5 millió forintot, vannak megnyugtató fejlemények is.

Például különböző mentességek is igénybe vehetők az átmeneti CbCR Safe Harbour vagy az állandó Safe Harbour szabályokkal. Emellett ahogyan az Lars Behrendt, a WTS Németország adószakértőjének előadásából kiderült, arra is kifejlesztett klaszter módszerek léteznek már, hogy mi a teendő olyan országokkal (például Kína, India vagy az Egyesült Államok) való érintettség esetén, ahol még nem jelentették be a bevezetést, vagy a közeljövőben még nem látni a bevezetés mikéntjét. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ha ezek a gazdaságilag jelentős országok nem vezetik be a GloBE szabályokat, akkor az megnehezíti a magyarországi szabályok alkalmazását vagy az esetlegesen Magyarországot megillető adók beszedését.