A cég felszámolási eljárása 2006 decemberében befejeződött, ekkor törölték a cégjegyzékből is. A felperes követelése kielégítetlen maradt, ezért az igényét az alperessel szemben 2007 novemberében kezdeményezett peres eljárásban kívánta érvényesíteni a társasági törvény konszernjogi felelősségi szabálya alapján, amely szerint a közvetlen irányítás alatt álló gazdasági társaság tartozásaiért az irányító korlátlan felelősséggel tartozik.
A felperes álláspontja szerint a követelése nem évült el, ugyanis számára a főadós részvénytársaság felszámolási eljárásának befejeződésekor vált egyértelművé, hogy igénye a felszámolási eljárásban kielégítetlen maradt. Az alperes pedig, mint a főadós részvénytársaság irányítója, felel a részvénytársaságnak a felszámolási eljárásban ki nem elégített tartozásaiért a részvénytársaság törlésétől számított 5 évig, mert a törléssel nyílt meg az igényérvényesítés lehetősége az alperessel mint mögöttes felelőssel szemben. Allította, hogy a felszámolási eljárásban a főadóssal szemben bejelentett igényérvényesítéssel nemcsak a főadóssal, hanem a mögöttes felelőssel szembeni igényérvényesítésre nyitva álló 5 éves elévülési idő is megszakadt, és a megszakadással az elévülési idő újrakezdődik.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes követelése elévült, ugyanis a részvénytársaság tartozása 1998-ban vált esedékessé, és a vele szembeni igényérvényesítésre nyitva álló 5 éves határidő a részvénytársasággal szembeni igényérvényesítéssel nem szakadt meg, az elévülési idő megszakadásához arra lett volna szükség, hogy a felperes az igényét vele szemben is érvényesítse.
A követelés azonos
A mögöttes felelősség egy másik személy (a főkötelezett) valamely vagyoni kötelezettségének a teljesítéséért való másodlagos, közvetett helytállási kötelezettség, amely mindig feltételez egy elsődlegesen felelős személyt is. Alapulhat szerződésen, vagyis a helytállási kötelezettség elvállalásán (például szerződéses sortartó kezesség), és törvény rendelkezésén (például konszernjog) is.
A mögöttes felelősség mindig járulékos jellegű. A járulékos kötelezettség mindig főkötelezettséget feltételez, és ahhoz igazodik. Ha a főkötelezett teljesít, a járulékos kötelezett szabadul a kötelezettség alól, vagy ha a követelés a főkötelezettel szemben elévült, akkor elévült a járulékos kötelezettel szemben is. A főkövetelés megszűnése vagy elévülése esetén a járulékos kötelezett sem vonható felelősségre.
A jogosult a főadóstól és a mögöttes felelőstől ugyanazt a szolgáltatást, ugyanazon a jogcímen követeli, a két követelés valójában azonos, annak ellenére, hogy a kötelezettek személye eltér. A követelés azonossága maga után vonja a követelés tartalmának azonosságát is, így a teljesítés időpontjának, az esedékességnek is azonosnak kell lennie.
A törvény rendelkezése szerint az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált; a követelés esedékessége az az időpont, amikor a jogosult a kötelezettől a szolgáltatás teljesítését követelheti.
Az elévülés jogintézményének célja az, hogy az igényét elfogadható ok nélkül hosszabb időn át nem érvényesítő jogosult utóbb - erre vonatkozó jogával visszaélve - már ne vehessen igénybe közhatalmi (bírósági) segítséget a teljesítés kikényszerítéséhez. Ebből fakad, hogy a követelés elévülésénél nem a kötelezett, hanem a jogosult magatartásának van döntő jelentősége. Ezzel összhangban rendelkezik úgy a törvény, hogy ha a követelést menthető okból nem tudja érvényesíteni a jogosult, az akadály megszűnésétől számított 1 éven belül - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében 3 hónapon belül - akkor is érvényesítheti, ha az elévülési idő már letelt, vagy abból 1 évnél, illetőleg 3 hónapnál rövidebb van hátra.
Bizonyos esetekben lehetőség van a mögöttesen felelős személy (feltételes) marasztalására már a követelés főadóstól való behajthatatlanságát megelőzően is (például a betéti társaság és a beltagja együttesen is perelhető, és a bíróság a bt. marasztalásával egyidejűleg a beltagot - mögöttes felelősségének fennállta miatt - feltételesen kötelezheti a betéti társaság vagyonából nem fedezett tartozások megfizetésére). A jogosulttól azonban nem várható el, hogy a mögöttes felelős személlyel szemben igényt érvényesítsen addig, amíg az a teljesítést megtagadhatja, hiszen a behajthatatlanság esetére a mögöttes felelős általi teljesítés elmaradását nem lehet vélelmezni, ennek hiányában pedig felesleges a perlés. A mögöttes felelős csak akkor lesz köteles teljesítésre, ha a követelés a főkötelezettől igazoltan behajthatatlan (ekkor lép a főkötelezett helyébe a mögöttes felelős).
Mikor esedékes?
A jogosult követelése a főadóssal és a mögöttes felelőssel szemben is azonos időpontban válik esedékessé, de a teljesítést a mögöttes felelős mindaddig megtagadhatja, ameddig reális lehetőség van arra, hogy a főadós egészben vagy részben teljesít. Ebből következően a követelés elévülése mind a főkötelezettel, mind a mögöttes felelőssel szemben ugyanabban az időpontban - a követelés esedékessé válásának időpontjában - kezdődik.
A főadóssal szembeni igényérvényesítés nem szakítja meg a mögöttes felelőssel szembeni igényérvényesítésre nyitva álló elévülési időt, ezért a megszakításához a jogosultnak az igényérvényesítést nemcsak a főadóshoz, hanem a mögöttes felelőshöz is be kell jelentenie.
Amíg a főkötelezettől (főadóstól) való behajthatatlanság a felszámolási eljárás (vagy végrehajtási eljárás) során nem állapítható meg, addig a mögöttes felelős a sortartás kifogásával elháríthatja a teljesítést. Amikor a követelés a főkötelezettől (főadóstól) behajthatatlanná válik, akkor nyílik meg a mögöttes felelős teljesítési kötelezettsége. A két időpont közötti időszak az elévülési idő nyugvásának az ideje. Az elévülés nyugvása fogalmilag kizárja az elévülés megszakadását. A főkötelezettel szemben el nem évült követelés az elévülés nyugvásának megszűntétől (vagyis a főkötelezettől való behajthatatlanság igazolt megállapíthatóságától) számított egy éven belül érvényesíthető a mögöttesen felelős személlyel szemben.
Menteni a menthetőt
Ha a főadós felszámolási eljárásában a jogosult a hitelezői igényét érvényesíti, akkor az igényérvényesítés csak a közöttük fennálló jogviszonyban szakítja meg az elévülési időt, a jogosult és a mögöttes felelős jogviszonyában nem. Így a felszámolási eljárás alatt a mögöttes felelőssel szembeni igényérvényesítésre nyitva álló határidő nyugvásban volt mindaddig, amíg a jogosult (a hitelező) tudomást nem szerzett a követelésének főadós vagyonából történő behajthatatlanságáról. Ez 2004. december 23-án bekövetkezett. A hitelező követelése 1998-ban vált esedékessé, ezért az 5 éves elévülési időre figyelemmel ezt 2007-ben már nem érvényesítheti. (A jogosult menthető okból nem érvényesítette a mögöttes felelőssel szemben az igényét a sortartási kifogás lehetősége miatt, ezért az igényét a főadós felszámolási eljárásában a behajthatatlanságról való tudomásszerzést követő 1 éven belül - 2005. december 23-ig - érvényesíthette volna a mögöttes felelőssel szemben.)
Az elévülési idő leteltét követően előterjesztett követelésért az alperesnek mint mögöttesen felelős irányító részvényesnek nincs helytállási kötelezettsége a főadós részvénytársaság tartozásaiért. A felperes követelésének elévülésére az alperes hivatkozott is, ezért a bíróság a felperes keresetét elutasította, és a felperest kötelezte a perköltség viselésére.
Megjelent a Piac és Profit Magazin decemberi számában...
