Magyarország számára az idegenforgalom fejlesztése a közép- és hosszú távú siker egyik záloga - jelentette ki a héten Kiss Péter kancelláriaminiszter az "Új kihívások a turizmusban és a szállodaiparban" elnevezésű konferencián. Előadásában örömét fejezte ki, hogy egy területet tekintve Magyarországot bátran Izlandhoz lehet hasonlítani: a szigetország után Magyarország a világ termálvizekben második leggazdagabb állama. A termálvizek vonzerejének kiaknázását így kulcsfontosságúnak ítélte Kiss Péter.

A termálvízkincs igen jelentős értéke az országnak, ám ahhoz, hogy igazán a javunkra tudjuk ezt fordítani, szükség lenne az adottságok jobb kihasználására - nyilatkozta a Piac és Profitnak Jancsik András, a Pannon Egyetem Turizmus Tanszékének vezetője. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a fürdőink már viszonylag fejlettek, ám állandó probléma, hogy a fürdőnek helyt adó település nem fürdőváros. Tehát gyakran egy olyan kistelepülésen fejlesztik a termáladottságokat, ahol az egyéb kiegészítő szolgáltatások, mint például egy park, egy sétálóutca, vagy akár néhány kávézó sincs meg - magyarázta a szakember. Amíg ezeket nem tesszük a fürdőink mellé, addig hiába várjuk, hogy termáltelepüléseink felvegyék a versenyt az olasz, a német, vagy akár a francia fürdőhelyekkel.

A lehetőségek adottak

A lényeg azonban az lenne, hogy ne kifejezetten egy ágazatot támogassunk, mivel Magyarországnak számos ütőképes terméke van - véli Jancsik András. Szerinte Budapest például egy komplex kínálattal tudna fellépni, amibe az éjszakai élettől a múzeumlátogatásig sok minden belefér. A főváros esetében pozitívum, hogy az utóbbi időben a fapados légitársaságoknak köszönhetően egyre könnyebb és nem mellesleg olcsóbb idejutni, míg a másik oldalon a városi közlekedés okoz sok bosszúságot az idelátogatóknak.

De vidéken sem csak a termálvíz köré lehet építeni a fejlesztéseket, hiszen hazánk természeti adottsága az egyik legnagyobb értékünk. Ennek megfelelően a nemzeti parkok fejlesztése, azon belül az élőhelyekre épülő idegenforgalom is lehet kitörési pont - állítja a tanszékvezető, hozzátéve, hogy ebben páran már láttak fantáziát, így manapság már nem ritka, hogy a külföldiek direkt a vízimadarakat jönnek fotózni Magyarországra.

De ezen kívül is számos lehetősünk van a turisták idecsábítására: a lovaglás, a vízitúra ugyanolyan hajtóerő lehet, mint a manapság egyre inkább kiszélesedő fesztiválkínálat. Igaz ez utóbbiban Jancsik szerint még lehetne fejlődni, több és színvonalasabb programmal.

Merre tovább?

Kovács Miklós, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium turisztikai szakállamtitkára a konferencián elmondta, hogy Magyarországon jelenleg 50 ezer kiadható szoba van, kétszer annyi, mint 1990-ben. A következő években mintegy 26 milliárd forint összegű fejlesztés valósulhat meg a szállodaiparban, amelynek révén 80-100 szálloda épülhet, illetve újulhat meg.

Az, hogy egy település kap egy hotelt önmagában semmit sem ér, eköré szolgáltatások kellenek - hangsúlyozta a Pannon Egyetem tanszékvezetője. Jancsik szerint éppen ezért nem nagyberuházásokra, hanem több kicsire van szükség: "a sok kicsi sokra megy elve ebben az esetben teljes mértékben érvényesül". A lényeg az együttműködés, hogy mindenki hozzátegye a magáét, így az önkormányzat mellett a szálloda, a strand üzemeltetője is stb. Így lehet egy olyan komplex szolgáltatás nyújtani, amely már méltó ellenfele lehet akár a nyugati versenytársaknak is. Pozitív példa szerencsére hazánkban is van: Balatonfüred az utóbbi egy évtizedben igen komoly fejlesztéseket hajtott végre, aminek köszönhetően mára már a magasabb igényeket is képes kielégíteni.

Amire figyelnünk kell

Bár mesterséges akadálya nincsen annak, hogy Magyarország jól megéljen a turizmusból számos területen lehetne előrelépni - emelte ki Jancsik András. Példaként említette, hogy nehéz megfogni a potenciális külföldi vendégeket, hiszen kevés az információ hazánkról. Ebben hibásak a külföldi magyar turisztikai kampányok is, amelyek nagyon szerteágazó képet mutatnak, így nincs egy egységes kép, ami mindenkinek eszébe juthatna az országról. Bár ebbe az is beletartozik, hogy nemzetközi szinten kicsi Magyarország ereje, nehéz érvényesülni, ezért komolyabb stratégiára van szükség - közölte a szakember. Ugyancsak ide tartoznak a települési honlapok: amíg itthon szinte kivétel nélkül a polgármesteri köszöntőt láthatjuk a nyitóoldalon, addig például Ausztriában egyből a kínálattal nyitnak.

Az uniós pénzek bár komoly lehetőséget nyújtanak, könnyű úgy elkölteni a pénzt, hogy annak semmi haszna ne legye - állítja Jancsik András. A támogatások módján is változtatna a tanszékvezető, mivel szerinte a jelenlegi kiírásoknál kiterjedtebb célokat - mint például a komplex településfejlesztés - is támogatni kellene.

Amennyiben egy dolgot kellene kiemelni, akkor az az lenne, hogy felejtsük el a csodavárást, azt, hogy majd valaki úgyis megoldja a fejlesztéseket - emelte ki a szakember, hozzátéve, hogy meglepő eredményeket érthetünk el, ha helyi szinten a saját kezünkbe vesszük a dolgokat.