Az Európai Unió 2009-es, első Pénzforgalmi Szolgáltatásokról szóló irányelve (PSD) írta elő a SEPA, az Egységes Euró Fizetési Övezet kialakítását, míg a második, banki szektort megreformáló irányelv 2018-ban esedékes. A PSD2 irányelv harmadik szereplőknek (fintecheknek, tech cégeknek és más iparágak, például energetikai és telekommunikációs szektor szereplőinek is) lehetővé fogja tenni, hogy ügyfeleik nevében végrehajtsák azok pénzügyi tranzakcióit, ill. hozzáférjenek számláikhoz. Ennek értelmében a bankok az ügyfeleik által történő meghatalmazást követően hozzáférést biztosítanak harmadik felek számára is átutalási és számlavezetési rendszereikhez.
A kereskedelmi bankok számára ez komoly kihívást jelent, hiszen a náluk vezetett számlák feletti kizárólagos rendelkezési jog elvesztését eredményezi, ami ezidáig a piaci megkülönböztetés egyik alapjának számított. A bankok változó piaci környezethez való alkalmazkodása érdekében, valamint hogy a PSD2 ne a bevételi források kiesését, hanem üzleti lehetőségek révén új bevételi forrásokat jelentsen, elengedhetetlen, hogy újragondolják és kiigazítsák digitális stratégiájukat.
A Roland Berger szakértői 50 nagybankot vontak be a felmérésbe nyolc közép-kelet-európai országból (Ausztria, Bulgária, Horvátország, Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovénia). Általánosságban elmondható, hogy a kockázatok felismerése mellett a pénzügyi intézmények pozitívan állnak a PSD2-höz. 70 százalékuk magasabb profit realizálását várja az ügyfelek alaposabb megismerése által, ami pontosabb scoringot és hatékonyabb ügyfélakvizíciót, az ügyfélélmény javítását és újabb szolgáltatások bevezetését teszi lehetővé. A válaszadók háromnegyede gondolja úgy, hogy üzleti modellje jelentős, vagy akár radikális mértékben fog megváltozni az irányelvhez való alkalmazkodás eredményeképpen. Több bank már készen áll stratégiájával, hogy a PSD2 általi lehetőségeket kihasználva új termékeket és szolgáltatásokat vezessen be, ezáltal a változtatásokat saját előnyükre fordítsa. Többek között a válaszadók közel fele tervezi, hogy harmadik félként, TPP-ként (third party provider) is aktívan pozícionálják magukat, ezáltal a piacnak ezt a részét is lefedjék. Ugyanígy a válaszadók fele tervezi a digitalizáció felgyorsítását és minél több folyamatra való kiterjesztését, új partnerségek kialakítását és adatkezelésük modernizálását.
Eltérő válaszok Közép-Kelet-Európán belül is
"A tanulmányunkból az is kiderül, hogy még a régión belül is eltérő a hozzáállás a PSD2 által jelentett kihívások kezeléséhez – teszi hozzá Schannen. – Amíg Magyarországon, Ausztriában és Csehországban a bankok jellemzően pozitívan viszonyulnak az új direktívához és legtöbbjüknél már folyamatban van az új stratégia kialakítása, addig a román és bolgár bankok még nem igazán kezdték el a változásokra való felkészülést."
A meghatározó cseh pénzügyi intézmények kétharmada készítette már el új stratégiáját és kíván TPP-ként is meghatározó szereplővé válni a piacon, továbbá tervez fintech cégekkel szorosabb együttműködésre lépni és új termékeket, szolgáltatásokat bevezetni. A tanulmányban résztvevő osztrák bankok nem csak hogy előálltak már konkrét tervvel, de kétharmaduk már el is kezdte a válaszlépések megvalósítását. A legtöbbjük mind rövid, mind hosszú távon a bevételek emelkedését várja. Ezzel ellentétben, Romániában a bankszektor még mindig hezitál új stratégiai megközelítéseket illetően, ennek egyik fő oka, hogy itt a bankok digitalizációs érettsége is alacsonyabb a régióhoz viszonyítva.
A magyar bankok a legoptimistábbak a PSD2 bevételre gyakorolt hatásaival kapcsolatban. Már rövid távon is a bevételek szerény szintű növekedésére számítanak, míg hosszú távon a PSD2-től egyértelműen nagy pozitív hatást várnak. Ezzel együtt legfőbb kihívásnak a fintechek piacra lépését és a banki szolgáltatások kommoditizációját tekintik. A pozitív várakozások ellenére a válaszadó magyar bankoknak több mint a fele még nem határozott új partnerségek kialakításáról, hogy a PSD2 által jelentett kihívásokra fintech, esetleg más iparági cégekkel közösen, vagy egyedül hozzanak válaszlépéseket. "A magyar bankok nagy része már megkezdte a PSD2-re való felkészülést a szabályozásnak való megfelelés, illetve IT implementáció szintjén, azonban a változások stratégiába és üzleti tervezésbe való átvezetése és új üzleti modellek kidolgozása a piaci szereplők kevesebb mint felénél történt meg – mondja Schannen."
Három lehetőség – egy út a sikerhez
A Roland Berger tanácsadóinak véleménye egyöntetű: egy defenzív válaszstratégia még a legjobb esetben is csak az irányelvek által előírt minimum követelmények teljesítéséhez vezet. Ezzel szemben egy offenzív, a változások elébe menő stratégia a jelenlegi üzleti modell optimalizálása által lehetővé fogja tenni a pénzügyi intézményeknek harmadik félként, TPP-ként való szerepvállalását is. Az egyetlen megoldás, ami a jövőbeli siker alapjait biztosíthatja, az olyan diszruptív stratégia kialakítása, amely a TPP-ként való szerepvállaláson felül még a bankok partnerségi hálózati szolgáltatóként való működését és számos együttműködés kialakítását is biztosítja. Addícionális bevételi forrást jelenthet, amennyiben a partnerségek által kialakított infrastruktúrához más bankoknak is hozzáférést biztosítanak. "A fintechek erősödő szerepét nem lehet már tovább figyelmen kívül hagyni – szögezi le Schannen. – Ideje, hogy a bankok alkalmazkodjanak a változó piaci környezethez, aktív szereplőként vegyenek részt a szektor konszolidációjában, és hogy hosszú távon megőrizzék relevanciájukat."