A GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a pénzügyi befektetők bizalma a költségvetési kiigazítást tartalmazó törvények júliusi elfogadása, a reformok világosabbá válása, a konvergencia-program EU-nak való augusztus végi benyújtása majd az ősztől kedvezőbbé váló államháztartási adatok alapján fokozatosan erősödni fog. Magyarország megítélésének markáns javulására azonban csak jövőre, a több hónapon át látványosan csökkenő deficit tényének ismeretében lehet számítani. Mindez a forint erősödésében is meg fog nyilvánulni. A gazdasági növekedés idén még nem lassul, az infláció azonban átmenetileg megugrik.
Áprilisban az ipar termelése kissé lelassult, az építőiparé visszaesett, a kiskereskedelmi forgalom viszont gyorsult. A külkereskedelem fejlődése is lefékeződött, az export azonban ismét gyorsabban bővült az importnál. Az év egészében a tavalyinál kissé gyorsabb növekedés valószínű. A költségvetési kiigazítás hatása ősztől lesz érzékelhető, ez jövőre mintegy 3,5%-ra lassítja a gazdasági növekedést.
A hitelességéből évek óta folyamatosan vesztő költségvetési politika iránt júniusban tovább csökkent a bizalom. Ennek fő oka a kiigazítás után is rendkívül magasra, 8%-ra becsült idei államháztartási hiány. A forint látványos gyengülésében emellett szerepe volt a külföldi kamatok emelkedésének, kommunikációs problémáknak is. Az biztosra vehető, hogy az államháztartás hiánya nem lesz nagyobb a kormány által most bejelentettnél.
Az infláció az első hónapok gyors esése után a nyáron 2,5% körül lesz, ősztől meredeken emelkedik, s decemberre eléri az 5%-ot. A forint már valószínűleg nem gyengül tovább, sőt a nemzetközi pénzvilág bizalmának növekedésével párhuzamosan, feltehetőleg ősztől lassan ismét erősödni kezd. A pénzpiaci helyzet azonban egyelőre bizonytalan, további jegybanki kamatemelés - különösen ha erre más devizáknál is sor kerül - könnyen lehetséges.
Az idei első négy hónapban a bruttó keresetek 7,5%-kal emelkedtek. A versenyszektorban 8,6%-os a növekedés, bár az Országos Érdekegyeztető Tanácsban 2006-ra 4-5%-os emelésében állapodtak meg. A költségvetési szférában 6,1% volt a bérnövekedés. A minimálbér közel 10%-kal lett magasabb. Az első négy hónapban a reálkeresetek 5,7%-kal - a versenyszektorban 6,5%-kal, a költségvetésiben 4,9%-kal - bővültek. Az év egészében - a költségvetési konszolidáció ellenére - 3-3,5% körüli átlagos reálkereset-emelkedés várható. Az I. félévi 5% körüli dinamika azonban a II. félévben 1-2% körüli ütemre lassul. Ez részben a bérjárulékok emelésének, részben az ismét gyorsuló áremelkedésnek lesz a következménye. A munkanélküliség csaknem kétéves, folyamatos emelkedés után március óta csökken.
